Paraván - Attila halálának ábrázolásával

Kós Károly 1909-ben a Magyar Iparművészet című folyóiratban közölte grafikai sorozatát és kéziratát Attila királról ének címmel. Az eredetileg kézzel írott és rajzolt könyv 11 szöveges oldalból és 9 képből állt. Ezek a rajzok ihlették az ellenző elkészítését. Az Attila-mondakör a századforduló magyar történelemtudatának meghatározójává vált a hun?magyar közös eredet számos terven, kivitelezett alkotáson felbukkant. A Maróti Géza által tervezett, szintén 1909-ben épült velencei Magyar Ház mozaikjai - melyeket Körösfői Kriesch Aladár tervezett - szintén erre a mondakörre épültek Nagy Sándor pedig Attila lakomáját ábrázolta a központi üvegablakon.

A keretén jelzett bútordarab igazolja, hogy maga Kós Károly tervezte azt, és használta fel grafikai sorozatát a paraván tervezéséhez. A sorozatból a háromrészes paravánhoz hat képet emelt ki a művész: ezek a Réka asszony és a két holló, Attila a halottas ágyon, Hóhérok és Réka asszony, Sirató vitéz lóháton, Attila koporsója bivalyos szekéren, Sirató alak címet viselő darabok.

A keretet dúsan vésett-faragott díszítmények, X-ek, hullámok, virágok borítják. A függőleges elemek a kereten túlnyúló, kopjafákat idéző tagozatban végződnek, a díszítőmotívumok az erdélyi folklórból származnak. A kereten belül középre a metszett-égetett-festett kép, alulra és felülre szöveges mező került. A történelmi-mondai hagyományt megelevenítő bútordarab bútorművészeti jelentősége mellett fontos tanúja a korszak eszmetörténeti áramlatainak is.

Feliratok:
I. Szép piros hajnalban két fekete holló/ szálla az ablakba, Réka ablakába / Királasszon kérdi:

- Miért jőve hozzám két fekete holló, halálnak madara/Mond az egyik holló: halál van a házban.

II. Benn az ágyas házban, lakodalmas ágyban / lakodalmas ágyban, haj halottas ágyban/feküszik a királ a világ királa: mejjire ráomlik nagy, hosszú szakálla/aj véres szakálla Atila királnak

III. Hóhérok, hóhérok, királi hóhérok/fogjátok, vigyétek gyilkos királasszont, bevetették a vízbe, /-bevetették a vízbe, a víz kivetette, / bevetették a fődbe, főd is kivetette, / bevetették a tűzbe, a tűz megégette.

IV. Hét napig mindennap, mind az egész világ / az urát sirassa a torát torolja / Hét napig mindennap, reggeltől estvélig -a bucsuztatóját ezer sip sipolja/Hét napig mindennap estvétőlreggelig/lobogó láng égjen nagy hegyek ormán.

V. Viszik már, viszik már nagy Atila királt, / husz fekete bihal huzza koporsóját, / vele megyen ezer kopjás katonája, -koporsója megett menyen két árvája, / ugy viszik nagy Magyarországra

VI. Róva van a rovás, olvasom az irást, / aj látom a látást, aj látom a a sirást, / nyil a nyilat fogja, vér a vért felissza. Napnyugodot felől nagy zivatar támad, / naptámadat felül, nap többet nem támad, /nap többet nem támad.