Paraván - háromszárnyú
| Leltári szám: | 14487 |
|---|---|
| Alkotó: |
Bauernfeind, János (1745 - 1798) |
| Készítés ideje: |
18. SZÁZAD VÉGE
|
| Készítés helye: | Nagyszeben |
| Anyag: | cseresznyefa borítás; fenyőfa alap (vakfa); jávorfa borítás |
|---|---|
| Technika: | berakott díszítés |
| Méretek: |
magasság: 174 cm
szélesség: 183 cm
szélesség: 91 cm
|
A szélesebb középtag kettős ívelt lábon áll, vízszintesen két téglalap alakú mezőre osztott. Az alsó rész nyitott keretét későbbi zöld selyem függöny takarja. A timpanonos záródású felső részt képező lap közepén szalagcsokros, füzéres keretben rakott művű tájkép: tengeri kikötő, középen oszlopos diadalív, kétoldalt hangszerek, az oromzatban virágfüzér. A két keskenyebb oldalszárnyat egy-egy sima hasábos láb támasztja alá. Alul, kétharmadnyi magasságban nyitott, keretét zöld selyem függöny takarja, felül esztergályozott pálcákból alakított rácsozat. Vízszintes osztólécét virágberakás díszíti.
A bécsi születésű Bauernfeind János 1777-ben az az évben Erdély kormányzójává kinevezett Brukenthal Sámuel meghívására Nagyszebenben telepedett le, s bútorokat készített számára. Bauernfeind műveit a nagyszebeni Brukenthal Múzeum, a budapesti Iparművészeti Múzeum és a veszprémi Bakony Múzeum őrzi. Könnyed, elegáns kialakítású munkáit intarzia díszítéseik teszik egyedi jellegűvé és könnyen felismerhetővé. Bútorainak felületeit kereteit mezőkbe komponált, perspektivikus tájképek gazdagítják, gyakoriak a táji háttér elé állított szimbolikus alakok és ábrák.
A paraván középső szárnyát díszítő intarzia kép VI. Károly német-római császár udvari színházi építésze, a pármai születésű Giuseppe Galli Bibiena (1696–1756) egyik díszlettervének kompozíciójára vezethető vissza (ld. itt).
Irodalom
- Szerk.: Kőszeghy Péter: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. Balassi Kiadó, Budapest, 2003 - 2014.
- Batári Ferenc, Vadászi Erzsébet: Bútorművészet a gótikától a biedermeierig. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2000. - 107, (Nr. 10.)
- Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - Nr. 59.
- Szerk.: Péter Márta: A klasszicizmustól a biedermeierig. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 1.99. (Batári Ferenc)
- Batári Ferenc: Der Kunsttischler János Bauerfeind. Ars Hungarica, 1974. 1974. - 161-169.
- Batári Ferenc: A nagyszebeni Bauernfeind-műhely ismeretlen alkotása Veszprémben. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei II, 2002.. 1964. - 249-:256:255.
