Pedálhárfa
Leltári szám: | 53.5065.1 |
---|---|
Alkotó: |
Naderman, Henri (1782 - 1735 után) |
Készítés ideje: |
1810 KÖRÜL
|
Készítés helye: | Párizs |
Jelzés: | NADERMAN A PARIS; J. Guibert |
---|---|
Anyag: | fenyőfa; jávorfa (juharfa) |
Technika: | aranyozott; pácolt |
Méretek: |
magasság: 169,5 cm
hosszúság: 80 cm
szélesség: 42,5 cm
|
Teste felfelé keskenyedő, hét szeletből kialakított, a középsőben négy hosszúkás hangrés. A rezonátor aranyozott léccel kereteit. A pedálok száma hét, a húrok áthangolása tehát már nem kézzel, hanem lábbal történt. Az Esz-dúr hangolású pedálhárfa hangterje-delme Esz–c.
A nyak élei is aranyozottak. Jobb oldalon helyezkednek el a hangkulcsok, balra a kampósszerkezet. Az oszlop hornyolt, a barázdák aranyozottak. Az aranyozott oszlopfőn ötágú csillagok sorából kialakított keskeny sáv felett domborműves, alakos ábrázolás: füzért tartó táncoló Gráciák csoportja. Az egyrekeszes kampós pedálhárfa szerkezetét francia mesterek fejlesztették ki 1760 és 1800 között. A pedálhárfa egyenes továbbfejlesztése a kampóshárfának, azzal a kü-lönbséggel, hogy a húrok hangmagasságának változtatása kézmozdulat helyett a pedál lenyomásával történik. A lábazatban elhelyezett hét pedál az oszlopüregben felfutó fémhuzalok és a nyakban elrejtett mechanika segítségével befelé, egy kis nyeregre húzza a húrok előtt levő kampókat, hogy a különböző oktávfekvésű, de egynemű hangok a megfelelő pedál lenyomásával egyidőben félhanggal emelkednek.
A párizsi hárfaépítők között Jean Henri Naderman (1734-1796/98), valamint két fia, Francois-Joseph (1773/1781?-1835) és Henri (1780/1782?-1835 után), kiemelkedő helyet foglalnak el.
Irodalom
- Batári Ferenc, Vadászi Erzsébet: Bútorművészet a gótikától a biedermeierig. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2000. - p. 118. (Nr. 17.)
- Szerk.: Péter Márta: A klasszicizmustól a biedermeierig. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 2.4. (Zlinszkyné Sternegg Mária)
- Zlinszkyné Sternegg Mária: Az Iparművészeti Múzeum két francia hárfája. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei, 1. (1954). 1954. - 135-137.