Leltári szám: 11190
Készítés ideje:
16. SZÁZAD
Készítés helye: Magyarország
Anyag: arany (22 karátos); gyémánt
Technika: öntött
Méretek:
átmérő: 2,3 cm
súly: 4 g

A gyűrű felső harmadában csigás elemekből formált, plasztikus sínjét tábla gyémánttal foglalt csonka gúla idomú, tagolt foglalatú fejrész koronázza. A felső részén karéjos kiképzésű foglalat teljesen elfedi a kő oldalát. A mérete alapján egyértelműen női gyűrűt egykor értékes zománcdekoráció színesítette. A fehér, zöld és fekete – mára már csak nyomokban jelenlévő – zománcszínek a felső harmad belső oldalára is kiterjedtek. A foglalatos fejrész belső oldalának sugarasan zománcozott kialakítása jellegzetes sajátosság a manierista ékszerművészetben. Zománcdísze híján lehetőség adódik arra, hogy a gyűrűt szinte nyers öntvény állapotában lássuk.

A 16–17. századi forrásokban gyakran olvashatunk jegyajándékul adott gyémántos gyűrűkről, mivel a gyémánt az állhatatosság és hűség kifejezője volt. Minden bizonnyal e gyűrű is ebből a célból készült.

Irodalom

  • Szerk.: Mikó Árpád, Verő Mária: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század). Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2008. - Nr. XI.124. (Simonyi István)
  • szerző: Prékopa Ágnes: Európai zománcművesség a középkortól a szecesszióig. Válogatás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1991. - Nr. 12.