Szoknya - női viselet együttes része

Az itt bemutatott 18. századi női díszruha a kora újkori magyarországi főúri női viselet jellegzetes emléke ennek meghatározó elemei a bő szabású szoknya és a csipkekötény, a fehér vászonból készült ing, melynek buggyos ujját szalagokkal kötötték át, valamint az ing fölött viselt ruhaderék (más néven vállfűző, ill. pruszlik), amit elöl hosszú szalaggal fűztek át.

A viseletegyüttes szoknyáját feltehetően Itáliában szövött, nagyméretű virágtövekkel mintázott kék színű selyemdamaszt-szövetből szabták a sűrűn ráncolva viselt szoknya szövetének szélessége több mint 3 méter, "berakva" átmérője 80 cm. A világosabb árnyalatú, a szoknyáétól eltérő mintázatú kék szövetből készült ruhaderék aranyozott ezüstfonalból vert csipkével díszített, a fűzőkapcsok zománcozottak.

A viselet jelenlegi összeállításában az ing modern rekonstrukció, a vállfűző és az ingujjak szalagja modern kiegészítés.

A 18. század közepére jellemző magyarországi főúri női viselet további reprezentatív emléke az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében egy francia selyemszövetből készült díszruha (ld. itt), valamint a Majthényi-család tulajdonából származó, a Nemzeti Múzeumban őrzött öltözék (ld. itt).