Szobor - öltöztethető -Pieta-csoport Mária alakja

Textil- és viseletgyűjtemény

Leltári szám: 52.3340.1
Készítés ideje:
18. SZÁZAD KÖZEPE
Készítés helye: Ausztria (feltehetően)
Anyag: damaszt; fa; fémfonalas vert csipke; selyem; tüll
Technika: faragott; festett
Méretek:
magasság: 60 cm

Ruhájának anyaga 1740-1750 körüli német vagy holland selyemszövet.

Ruházata: lenvászon alsóruha és lenvászonnal alábélelt felsőruha, melynek anyaga: zölddel, a mályvaszín kétféle árnyalatával, sárgával, kékkel és krémszínnel lanszírozott fehér selyemszövet, naturalisztikus virág- és felhasadt gránátalma-motívumokkal. Díszítése: fémszálas szövött paszománt és fémszálas vert csipke. Főkötője lenvászonnal bélelt, barnáslila selyemszövet, díszítése tüll és fémszálas szövött paszománt.

Rendkívül kvalitásos a fej és a kézfejek faragása és festése, ennél lényegesen durvább a meglévő cipőé Maga a test - az eleve öltöztetésre készült szobroknál megszokott módon - csak kinagyolt. A kar megoldása speciális: a kifaragott kézfej kóccal kitömött, dróttal merevített karban folytatódott. A hajlítható, de stabil tartást biztosító fémdrót alkalmazására valószínűleg a Mária ölében nyugvó Krisztus-test rögzítéséhez, illetve a szobor öltöztetéséhez volt szükség. Jelenleg mindkét kar esetében csak a csonkjai vannak meg ennek a huzalnak, amely a későbbiekben tönkrement, és annak pótlása helyett úgy rögzítették a kezeket, hogy a csuklóhoz erősített, csipkével díszített szalaghoz öltötték a ruha ujját. A derékban szabott, "elöl-nézetre készült", tehát a szobor hátát nem fedő ruha - anyagának elhasználódása miatt - nagyszabású, de igen durván kivitelezett javításon esett át. A ruha elején a szabásvonalat és az ék alakú nyakkivágást szövött fémszálas paszománt borítja. Fémszálas vert csipke díszíti a bevarrott ujjak kézelőjét és a ruha alját. Az Egri Érsekség gyűjteményében található egy miseruha, amely öltöztethető szobrunk ruhájával azonos anyagból készült.

A főkötő nem tartozik a ruhához, de viselettörténetileg azzal egy időszakra tehető. Az ülő nőalak testtartása, a kezek rekonstruálható helyzete, az egykor az ölében nyugvó korpuszra irányuló tekintete alapján egy Pietá-csoport Mária-alakjával azonosítható, tehát a kegyszobrok egyik leggyakoribb típusát képviseli. A hozzá tartozó korpusz ismeretlen.

A szobor cipőjének talpán Rucz Gyula régiségkereskedő 1930-1940-es évekből származó címkéje.

Irodalom

  • Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 7.12. (Prékopa Ágnes)