Szelence - kettős brúnótszelence, mitológiai alakok ábrázolásával

Úgynevezett kettős szelence, ellentétesen nyíló fedelei forgópánttal kapcsolódnak a testhez, mely belül középen megosztott. Az ovális alapon emelkedő hengeralak oldalai íveltek, enyhén bordázottak. Teljes felületét ún. grisaille jelenetek, vagyis fehér alapon a szürke különböző árnyalataival festett zománcképek borítják. A mitológiai jelenetek között nincs közvetlen, tematikai összefüggés. A felső fedélen kívül a száz szemű Argosz látható, aki a féltékeny istennő, Héra megbízásából "árgus szemekkel" őrzi férjének Zeusznak szerelmét, Iót. Ió, Inakhosz argoszi folyamisten leánya. Zeusz, hogy Héra elől elrejtse, tehénné változtatta. Zeusz szövetségese – a fia – Hermész elaltatta és levágta az őrködéssel megbízott Argosz fejét. A felhők között, Héra mellett látható páva rá utal, hiszen Argosz száz szeme azóta a páva tollait díszíti. A fedélen belül egy városka képe: templom, bástya és földszintes házak. Az alsó fedélen kívül hatalmas, lenyilazott sárkány mellett álló ifjú hős, feltehetőleg Perszeusz látható belül egy bástyákkal, kapukkal megerősített, fallal körülvett városka, kéttornyos székesegyházzal, emeletes épületekkel. A szelence oldalain kívül két jelenetet találunk, az egyik a kardjába dőlő sisakos Catót örökíti meg, a másik az égő Trójából menekülő Aeneast, vállán agg, béna apjával Anchisessel.

A finomra őrölt dohánypor, vagyis burnót beszippantása, így a tüsszentés előidézése a 18. században az előkelők divatos szenvedélye volt. A megfelelő szelencék használatával egész szertartás-rendszere alakult ki. Mivel a por a hozzákevert anyagok (pl. szerecsendió, rózsa, fahéj, levendula, majoránna, stb.) következtében eltérő illatú lehetett, a többrekeszes szelencék különböző aromájú burnót tárolását tették lehetővé.