Szobor - Középkori műkovács

A kovácsok hagyományos bőrkötényében és szerszámaival ábrázolt férfialakot Fessler Leó mintázta. Vele többek között a régi Műcsarnok építkezésén működött együtt korának egyik legelismertebb műlakatosa, Jungfer Gyula. 1882-ben éppen ebben az épületben rendezték Munkácsy Mihály tiszteletére azt a művészbált, amelyen Jungfer középkori kovácsmestert idéző jelmezt viselt. (Beöltözött alakját egy a Jungfer család gyűjteményében fennmaradt archív fotó is megörökíti.) Pereházy Károly, a kovácsoltvas művesség jeles kutatója feltételezése szerint ez adhatott ihletet a hasonló szobor elkészítéséhez.

Az emblematikus figura feltehetően az 1885. évi Országos Kiállításra készült el, ahol az Iparcsarnokban Jungfer Gyula kiállításának központi helyét foglalta el (ld. Vasárnapi Ujság, 1885, 22. sz., 357., képpel - ld. itt). Innen a cég budapesti, VIII. kerület, Berzsenyi u. 6. sz. alatt álló üzemépületének homlokzatára került. A mára zöld természetes patinával borított, rézlemezből domborított szoborhoz – amely speciális technikájával is a kiemelkedő mesterségbeli tudást reprezentálja – feliratszalag tartozott, a következő szöveggel: Észnek hódol az ércz. Ez a mondat a fémművesség terén lehetetlent szinte nem ismerő, lenyűgöző tudású mester ars poeticája. Nem véletlenül szerepelt évekig Jungfer Gyula levélpapírjának, számláinak díszeként is, a figura rajzával együtt.

A „középkori műkovács” a második világháború alatt megsérült. A Jungfer-céget 1949-ben államosították. A szobor az utódcég "Fémmunkás" Vállalat Timót utcai gyárában állt 1990-ig. Restaurálásakor került sor a figura felemelt baljában tartott, hiányzó eredeti kovácsoltvas díszítmény pótlására. Az újbóli restaurálásra az egyik jogutód vállalatnál, a szentendrei Kandeláber Rt.-nél került sor 1991-ben. Innen 2004-ben költözött át az újabb jogutód, a TUNGSRAM-Schréder Világítási berendezések Rt. pilisszentiváni telephelyére.

A műkovács-szobor múzeumba kerülését dr. Charles Hübner, Jungfer Gyula leszármazottja kezdeményezte a műkovácsmester nem sokkal korábban elhunyt unokája, Jungfer Aliz nevében. Az alkotást 2006-ban új szerzeményi kiállítás keretében mutatta be az Iparművészeti Múzeum.