Tálalókészlet - Az innio (2013-), később Salt (2018-) étterem számára

Néma Júlia a magyar kerámiakultúra középgenerációjának egyik legtehetségesebb alkotója, aki mind az alkalmazott, mind az autonóm kerámia területén kimagaslik hiteles mesterségbeli tudásával, gondolatainak tiszta megfogalmazásával és tárgyainak technológiailag kifogástalan minőségű kivitelezésével. Stúdiója – a Nema Studio – folyamatosan magas színvonalon teljesít megrendeléseket, jellemzően éttermek és vendéglők számára tervez és kivitelez tálalókészleteket a maga építette magas hőmérsékletű, hagyományos fatüzelésű égetőkemencében. A kemenceépítés gyakorlatát – többek között – japán és amerikai tanulmányútjai során sajátította el, a szakma egyik legelismertebb képviselőjétől, az Amerikai Egyesült Állomokban élő Frederick L. Olsen-től. Ez irányú kutatásainak összefoglalása a Magas hőfokon: Közelítések a fatüzes kerámiához című kötetében (lásd itt), amely nem csupán a szakmának szóló szakkönyv, sőt tankönyv, hanem a nagyközönség figyelmére is számot tartó, interdiszciplináris módszertannal készült kiadvány.

A gourmet gasztronómia korábbi tálalási módját, amely a hófehér porcelántányérra, mint az ételeket hordozó tiszta palettára/vászonra tekintett, fokozatosan és egyre több helyen felváltják a fatüzes kerámiatárgyak. A magas hőmérsékletű, fás égetés sajátossága, hogy a tűz és a hő munkája fejezi be a keramikus alkotótevékenységét; a folyamat során a kemencetérben a tárgyakat érő hatások, hőlenyomatok, hamulerakódások, mázfolyások minden egyes darab esetében egyediek és megismételhetetlenek lesznek. A tűz ereje, az irányított véletlenszerűségben rejlő meglepetés szépsége ad egyediséget a vendéglőkben használt edényeknek.

Az akkor még innio, ma már Salt nevű étteremnek 2013-ban kezdett el tálalókészletet tervezni Néma Júlia. A fatüzes technikával égetett tárgyak, a szerviz karakteres darabjai, melyek napjainkban is új elemekkel bővülnek, ahogy a felszolgált menüsor is folyamatosan megújul.

Néma Júlia munkáiról bővebben itt és itt.