Talpas pohár - ún. pogány pénzes pohár
| Leltári szám: | 53.944.1 |
|---|---|
| Alkotó: | |
| Készítés ideje: |
17. SZÁZAD ELEJE
|
| Készítés helye: | Nagyszeben |
| Jelzés: | A fenekén beütve pajzsba foglalt R. H. (Hannes Reiphaun ld. Kőszeghy 1372) |
|---|---|
| Anyag: | ezüst |
| Technika: | érmével díszített; részben aranyozott; trébelt |
| Méretek: |
magasság: 23,4 cm
szájátmérő: 11,3 cm
talpátmérő: 9 cm
súly: 490 g
|
A kihajló peremű talprésztől övgyűrűvel elválasztott, erősen kihajló szájú pohár hengeres testét tizenkét különféle antik római pénzérme díszíti. Az érmék hármasával, négy szintbe rendezve helyezkednek el, s a legfelső sor kivételével nem kétoldalasan, hanem kívülről kerültek a pohártestre enyhén kiálló foglalataikba foglalva és beforrasztva. Némely érme elfordulva, vagy éppen fejjel lefelé rögzül. A foglalatok cizellált, leveles lambrequin-díszek alkotta mintasorokba, illetve középen kartusos keretdíszekbe illeszkednek. Az érmék befoglalást követő ara nyozása a foglalathoz közeli cizellált mintázatra is kiterjed.
A reneszánsz idején terjedtek el az ún. pogány pénzes dísz edények, s készítésük a 17. században is folytatódott. Díszítésükre azonban gyakorta eredeti pénzek utánöntésével létrehozott kópiákat alkalmaztak.Tárgyunkon megállapíthatóan vert érméket találunk, melyek eredetiségét mutatja az is, hogy minden darab különbözik egymástól.
Irodalom
- Szerk.: Mikó Árpád, Verő Mária: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század). Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2008. - Nr. XI.56. (Simonyi István)
