Talpas pohár

Ötvösgyűjtemény

Leltári szám: 80.394.1
Alkotó:
Készítés ideje:
17. SZÁZAD 1. NEGYEDE
Készítés helye: Brassó
Jelzés: talpában, alul MM mesterjegy; brassói városjegy (vö.:
Kőszeghy Nr. 191.)
Anyag: ezüst
Technika: poncolt; részben aranyozott; trébelt
Méretek:
magasság: 16,8 cm
talpátmérő: 6,5 cm
szájátmérő: 7,3 cm
súly: 139,9 g

Felfelé szélesedő hengeres test. Talpát trébelt levelek díszítik. Ezt keskeny, hullámvonalú gyűrű választja el a testtől, melyen három leveles virágszál látható.

Az ezüstneműnek fontos szerepe volt a régi magyar háztartás felszerelésében. Az ezüstök léte, mennyisége egy-egy család vagyoni állapotának fokmérője is volt. A régi magyarság ingó vagyonát jórészt ezüstökben tartotta. A pohárszék afféle kincstár volt, hiszen ott helyezték el az ezüst tárgyak egy részét, főként a poharakat, melyek rendkívüli változatosságot mutatnak – ezt a sokféleséget példázza a Papolczy-kollekció magyar ezüst anyaga is, amelyben ún. cápás és gyapjas poharak, továbbá virágdíszes és címeres poharak is helyet kaptak. Valaha minden nemesi, főnemesi család tulajdonában voltak míves ezüstök, e magángyűjtemények azonban az idők során szétszóródtak, elapadtak.

Irodalom

  • szerző: Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Magyarországon. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2000. - Nr. 196. és Nr. 10. és kép
  • Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 5.24. (Ács Piroska)