Talpas tál - Triton alakú

A Czobor családtól 1736-ban megvásárolt birtokon, az egykori Nyitra vármegyei Holicson alapította Lotharingiai Ferenc (1708–1765) – az uralkodónő, Mária Terézia (1740–1780) férje – Magyarország első fajanszmanufaktúráját. A manufaktúra a helyi felső-magyarországi habán mesterek mellett francia, lotaringiai és német mestereket, formakészítőket, festőket, égetőket foglalkoztatott. 1743-ban már jelentős volt a termelés. A holicsi termékek mintáit elsősorban a strasbourg-i fajanszmanufaktúra szolgáltatta – amely szintén az alapító-tulajdonos elzász-lotaringiai birtoka volt –, de számos edényformát és díszítményt vett át a roueni, és a castelli fajanszmanufaktúrától, valamint a meisseni és a bécsi porcelángyárak termékeit is szívesen használták mintaként. A korai európai porcelán sokak számára megfizethetetlen volt, a nemes küllemű, hófehér fajanszok azonban, amelyeket a porcelánhoz hasonlóan díszítettek, elérhetőnek bizonyultak, különösen az asztali készletek voltak keresettek. A manufaktúra fénykora az 1750-1780 közötti évekre tehető.

A barokk asztali edények kiegészítői az asztal közepén, gyakran emelvényen felsorakoztatott plasztikák, amelyek olykor tálalóedények is voltak. Az ún. trompe-l’oeil (szemtévesztő, csalóka) tárgyak, a különféle állatokat kakasokat, fácánokat, kappanokat, elejtett vadak fejét, naturáliákat káposztafejeket, nyíló rózsákat, spárgakötegeket, dinnyéket, citromokat formázó edények pompás együttese a terített asztal bizarr ékességei voltak.

A holicsi figurális asztaldíszek egyik remeke a Tritont formázó asztaldísz. Triton, Poszeidon és Amphitrité fia ő a félig ember- félig haltestű „kompozit lény” a klasszikus mitológia képzeletszülte teremtményei között. A térdelő alak hatalmas, széles kagylót, kínáló-tálat emel feje fölé.

Azonos formájú holicsi asztaldíszt őriz a londoni Victoria and Albert Museum (lásd itt).