Falikárpit - Teremtés
| Leltári szám: | 13744 |
|---|---|
| Alkotó: |
Ferenczy, Noémi (1890 - 1957) / tervező és kivitelező |
| Készítés ideje: |
1913
|
| Készítés helye: | Magyarország |
| Jelzés: | nincs |
|---|---|
| Anyag: | gyapjú |
| Technika: | gobelin technikával szövött |
| Méretek: |
magasság: 222 cm
szélesség: 222 cm
sűrűség (felvető): 5 cm
|
Ferenczy Noémi (1890-1957) festőművész kora európai textilművészetének egyik legjelentősebb alkotója. A szövés technikáját a nagy múltú párizsi Manufacture des Gobelines-ben sajátította el. Kárpitjait maga tervezte, szőtte, sőt az alkotáshoz használt fonalakat is ő festette. A Teremtés című műve tekinthető az első igazi, művészi érzékenységgel és rá jellemző kifejezőerővel rendelkező kárpitjának.
A kilenc osztatú hálós struktúrába komponált kép közepén a munkában „megfáradt” Atyaisten ül, körülötte az általa teremtett földi világ képeivel. Alatta az első emberpár, a még bűntelen Ádám és Éva látható. A kárpit egész felületét a négyszögletes képmezőkbe szerkesztett változatos flóra és fauna tölti ki. A burjánzó növényvilágot gyümölcsfák, bokrok, kúszónövények, szőlő és színes virágok jelenítik meg, köztük elefánt, zsiráf, őz, párduc, madarak, majmok serege képviseli a népes állatvilágot. A kompozíció egységes hatását a vékony vonallal elválasztott, önmagukban is értelmezhető képmezők zárt formai egysége sem bontja meg. A kárpitot apró virágok és leveles ágak bordűrje fogja egységbe.
A teremtéstörténet megalkotása során a művésznő sokat merített a távoli múlt műalkotásaiból. A középkori üvegablakok, freskók struktúrája és ábrázolásmódja, a 15-16. századi kárpitok növény- és állatfigurái nagy hatást gyakoroltak rá. E mellett e korai művén már megjelenik a később is oly jellemző folthatásra törekvő síkszerű szövés- és ábrázolásmód, a visszafogott színhasználat és az egyéni látásmód.
A kilenc osztatú hálós struktúrába komponált kép közepén a munkában „megfáradt” Atyaisten ül, körülötte az általa teremtett földi világ képeivel. Alatta az első emberpár, a még bűntelen Ádám és Éva látható. A kárpit egész felületét a négyszögletes képmezőkbe szerkesztett változatos flóra és fauna tölti ki. A burjánzó növényvilágot gyümölcsfák, bokrok, kúszónövények, szőlő és színes virágok jelenítik meg, köztük elefánt, zsiráf, őz, párduc, madarak, majmok serege képviseli a népes állatvilágot. A kompozíció egységes hatását a vékony vonallal elválasztott, önmagukban is értelmezhető képmezők zárt formai egysége sem bontja meg. A kárpitot apró virágok és leveles ágak bordűrje fogja egységbe.
A teremtéstörténet megalkotása során a művésznő sokat merített a távoli múlt műalkotásaiból. A középkori üvegablakok, freskók struktúrája és ábrázolásmódja, a 15-16. századi kárpitok növény- és állatfigurái nagy hatást gyakoroltak rá. E mellett e korai művén már megjelenik a később is oly jellemző folthatásra törekvő síkszerű szövés- és ábrázolásmód, a visszafogott színhasználat és az egyéni látásmód.
Irodalom
- Szerk.: Horváth Hilda, Szilágyi András: Remekművek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. (Kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. - Nr. 133. (Erdei Lilla)
- Szerk.: Nagy Cecília: Ferenczy Noémi a pálya kezdetén. A gödöllői szőnyeg 100 éve. Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez. Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2007. - 71. (Pálosi Judit)
- Szerk.: Dobrányi Ildikó, Schulz Katalin: Kárpitművészet Magyarországon a kezdetektől Ferenczy Noémiig. Kárpitművészet Magyarországon. Budapest, 2005. - 30-31. (László Emőke)
- szerző: Vadas József: A magyar Art Deco. (Stílusok, korszakok). Corvina Kiadó, Budapest, 2005. - Nr. 18.
- Pálosi Judit: Ferenczy Noémi. FUGA, Budapest, 1998. - 54-55.
- Szerk.: Szilágyi András, Horányi Éva: Szecesszió. A 20. század hajnala. (Az európai iparművészet korszakai.). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1996. - Nr. 9.25 (László Emőke)
- Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - Nr. SZ/25.
- László Emőke: Képes kárpitok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. II. Európai és magyar kárpitok a 19. sz végétől a II. világh.ig. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1989. - Nr. 21.
- szerző: Kiss Éva, Csenkey Éva: Magyar Art Deco. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1985. - Nr. 80.
- Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum 1872-1972. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - Nr. 383.
- Szerk.: Voit Pál, Csernyánszky Mária: Az Iparművészeti Múzeum mesterművei. 1896-1946. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1946. - p. 6.
- Tolnay Károly: Ferenczy Noémi. Budapest, 1934.
