Terv - Georges Rodenbach: Les vierges c. művéhez, (M. S. Bing támogatásával, Párizs, 1895.)

Hátlapján kézzel írt szöveg Réti István (1872-1945) festőművészhez: „Ez Rippl-Rónai József „Les Virges” (sic) czímű könyvéhez színes rajz. - Párizsban készült. Kedves Réth (sic) Mester. Egy (kis hasonló) vázlat fejében fogadja el ezen szerény rajzocskát, hogy az én Gyűjteményemből Mester se hiányozzon. Egyebekben. Vagyok tiszteletbeli híve Rónai Anella Kaposvár 1912 IX 2". A vázlat párdarabja a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona (Ltsz. 1930-2138), hasonló négyzethálós füzetlapra rajzolva, méretben is közel azonos. A rajz kőnyomatban megvalósult változata a Les viérges c. bibliofil kiadvány első illusztrációja, vonalaik, arányaik egyeznek, csupán a színezés változatosságában térnek el egymástól, s a terven az imitált szöveg folthatása alakítja át némileg a mű négyzetes alakját. Szerkesztésmódja a kőnyomat műfaji sajátosságaihoz alkalmazkodik. Jobb oldalon egy álló, hátulról ábrázolt és erőteljesen körvonalazott, jellegzetes főkötőt viselő leányalak, mintegy repoussoir figuraként csak kevés vonallal osztott világos tömbjével, a mögötte ülő nő méretéhez való viszonyában a síkbakomponálás ellenére jelzi a térmélységet. A két figura elhelyezése átlós kompozíciót eredményez, a háttér és a keret célját betöltő kert ill. gyümölcsöt érlelő almafa ábrázolása a stilizált levelek vonaljátékával sűrű, tömör, sötétebb foltjával dús és izgalmas ellentétét adja a nőalakok nyugodt felületének. Az illusztrációk ideájáról és hangulatáról Rippl-Rónai így írt 1895. május 22-i levelében szüleinek: „Az én rajzaim színesek és litografikus módon vannak reprodukálva, skót barátomé (J. Pitcairn-Knowles) pedig fába van vésve... A skóté szomorú, az enyém víg Ő a halálra emlékeztet, én pedig az élet iránt nyújtok kedvet az enyém a nyár, az övé a tél. Az én könyvemet a világosság, fiatalság, a nap ragyogása és a szép természet bearanyozása, fiatalleánykák habozása az életük küszöbén, később, és végre midőn megnyugodva tekintenek vissza múltjukra, stb. Rövid álom. „ Ennek az ideának illetve az illusztrációknak képi összefoglalásával találkozunk egy másik, ebben az időben tervezett művön, egy gobelin vázlatán, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria őriz, és az Almaszedők címet viseli, közeli párhuzamait pedig az Andrássy ebédlő dekorációjában láthatjuk.