Terv - üvegablak az Iparművészeti Múzeum részére

Az Iparművészeti Múzeum 297x130 cm nagyságú lépcsőházi ablakához készült 1:1 léptékű terv, színjelölés nélkül.

Rippl-Rónai 1915 szeptemberében azt írja Radisics Jenőnek, hogy az elkészült és Ernstnél kiállított karton "teljes képét adja az ólomhálózatnak" elképzelhető azonban, hogy a szénnel rajzolt kontúrok nem mindig a színes üveget befoglaló ólomkeretet jelölik, hanem helyenként az üvegablak összképében megjelenő további, schwarzlot-festésű fekete vonalakat is. A fent ívesen záródó ablakkeret vonalát három sáv hangsúlyozza az üvegablak díszítésében. Lent - az ablakpárkány "meghosszabbításaként" - két váza áll hatalmas nyíló rózsákkal, a vázák két oldalán gyümölcsök. Az "ablakpárkány" mögött egyenesen egy folyóra látunk, amelynek vízén jobb oldalt három hattyú úszik. A folyó mögött erdővel borított domb magasodik: az erdő fái a Rippl-Rónai által kedvelt "gömbfák" változatai, kanyargós törzzsel, bonyolultabb rajzú koronával. A lombok közül templomépület tetőzete és tornyai emelkednek ki, mögöttük még távolabb magas és nyurga, nyárfákra vagy ciprusokra emlékeztető fák rajzolódnak ki az ég-háttér előtt.

Radisics Jenő egyidejűleg rendelt egy-egy üvegablaktervet az Iparművészeti Múzeum lépcsőháza számára Rippl-Rónaitól és Nagy Sándortól, amelyeket bizonyára pendant-ként kívánt volna elhelyezni. Az ablakok kivitelezését a háború okozta nehézségek akadályozhatták meg, a későbbiekben pedig valószínűleg már azért nem szorgalmazta a múzeum vezetése a tervek kivitelezését, mert azok a stílus- és ízlésbeli változások miatt "korszerűtlenné" váltak.

Az üvegablakterv készítésére vonatkozó levelezést - amelyet Ivánfyné Balogh Sára részletesen ismertet - az Iparművészeti Múzeum Adattára őrzi 326/1915. sz. alatt.