Tálca (készlet része) - A balatonfüredi kikötő látképével (az ún. balatonfüredi kávéskészlet része)

A legismertebb magyar porcelánmanufaktúra, Herend 1839-től működött Fischer Mór (1799-1880) vezetésével. Az alapító Stingl Vince (1796-1850 körül) volt, aki kis keménycserép (kőedény) műhelyt, üzemet létesített 1826-ban Herenden, porcelánkísérleteket is folytatott, ám ezek nem jártak sikerrel. A porcelánmanufaktúra tényleges alapítójának Fischer Mórt kell tekintenünk.

Fischer főúri családok megfogyatkozott korai bécsi, meisseni, sevres-i készleteinek kiegészítésére, távol-keleti díszporcelánok másolására kapott megbízást. A porcelángyáros szenvedélyesen törekedett arra, hogy reprodukálja, vagy másolataival – a kivitelezés igényessége révén, ha lehet – túl is haladja a megismert porcelán-remekek színvonalát. Művészi ambíciója szorgalommal párosult. A megrendelések nyomán a herendi manufaktúra idővel olyan mintakincset halmozott fel Fischer Mór korszakában, amely a folyamatos továbblépést, az új forma- és dekorváltozatok gazdag arzenálját eredményezte. A megfelelő minőségű porcelánok újragyártásában tökéletességre törekedett.

Fáradozása eredménnyel járt, darabjai hamarosan tetszést arattak. Kiváló üzleti érzékkel mutatta be termékeit előbb az első magyar iparműkiállításon, majd később, az 1851-ben, Londonban megrendezett első világkiállítástól valamennyi világkiállításon. Mutatós, igényesen megfestett porcelánjait elismeréssel fogadták, díjakkal jutalmazták.

Fischer Mór korszakának talán egyik legszebb emléke a Balatonfüredi készlet. A tete a tete, azaz kétszemélyes készlet formavilága rokokó jellegű, festése a 19. század romantikus tájképábrázolásainak jegyében készült, Szerelmey Miklós (1803-1875) 1848-ban megjelent Balaton-albumának kőnyomatai alapján. A készleten tizenegy nagyobb balatoni tájkép és hat kisebb ábrázolás látható. A tájképek főként a kor kedvelt üdülőhelyét, Füredet ábrázolják a Horváth-házzal, a gyógyvíz ivókútjával, amelyről Szerelmey albuma így ír: a főforrás vagy ivókút a sétatér nyugati részén. Ez a többiek felett kitűnő kis csarnokkal van körülvéve, melynek kúpját négy oszlop tartja, s a lemenet a kúthoz négy oldalról lépcsőkön történik, hol a savanyúvíz vas rostély alatt őriztetik.

A készlet cukortartóján Tihany távlati képe is megjelenik, a környék legszebb műemlék épületével, a tekintélyes bencés apátsággal. Több képen is szerepel az első balatoni gőzhajó, amelyet Kisfaludy Sándorról neveztek el, és 1846-ban Széchenyi István (1791-1860) születésnapján, szeptember 21-én bocsátottak vízre.
A készlet élénk színei, a részletgazdag miniatűr képek, a sárga alapú, arannyal festett rácsos, rocaille-os, kagylós keretelés roppant gazdag hatást keltenek. Az egyik csészealj peremének alján minden íven egy-egy, a Balaton vidékén fészkelő madár miniatűr képe is látható. A csészék belső oldala és a csészeöblök szintén gazdagon dekoráltak.