Levesestál fedéllel - VI. Károly német-római császár vadászkészletének része

Kerámia- és üveggyűjtemény

Leltári szám: 53.3969.1-2
Gyár / műhely: Bécsi Porcelángyár (Du Paquier periódus, 1718-1744)
Készítés ideje:
1735 - 1740
Készítés helye: Bécs (Wien)
Jelzés: jelzetlen
Anyag: porcelán
Technika: aranyozott; öntött; plasztikus díszítés; schwarzlot festés
Méretek:
magasság: 10 cm
átmérő: 28,8 cm
talpátmérő: 18,3 cm
átmérő: 26,7 cm
magasság: 12,6 cm
magasság: 22 cm
legnagyobb szélesség: 35,5 cm

A tál Európa másodikként alapított porcelánmanufaktúrájában, Claudius Innocentius Du Paquier (1679 k.– 1751) bécsi gyárában, a császári-királyi udvar számára készült, VI. Károly német-római császár [III. Károly néven magyar király, uralkodása: 1711–1740] asztali vadászkészletének egyik darabja volt.

A készletről tudható, hogy Mária Terézia korában is használatban volt, ugyanis 1744 és 1755 között többször kiegészítették. Az eredeti Du Paquier darabok jelzetlenek voltak, azonban a kiegészítéseken már használták a bécsi porcelángyár máz alatt kékkel festett címerpajzs alakú jelzését, mivel 1744-től állami tulajdonban volt a manufaktúra. A hagyomány szerint Mária Terézia később a schwarzwaldi Sankt Blasius bencés kolostornak ajándékozta a készlet darabjait. E rendház szekularizálását (1781) követően az áttelepített szerzetesek vitték át a karintiai Sankt Paul im Lavantalba az értékes porcelánokat, majd elárverezték őket. Utóbb Delmár Emil egykori budapesti műgyűjteményébe került.

A pompás, gazdagon, a rézmetszetek hatását követő festéssel díszített edény becses ritkaság a Du Paquier porcelánok között is. A tálak oldalán és a fedélfogók körül a korai barokk-rokokó porcelánművészet kedvelt díszítménye, az ún. lomb- és szalagdíszes ornamentika kagylómotívumos változata látható. A tálak oldalán és a fedeleken hol valóságos, természethűen ábrázolt, hol fantázia-szülte, egzotikus állatok képe jelenik meg. Az ábrázolások Johann Elias Ridinger (1698–1767) metszetei alapján készültek. A korai európai porcelánok jellemzője, hogy a készítés közben keletkezett hibákat festéssel korrigálták: kecses ágakkal, parányi virágokkal, röppenő madarakkal fedték el a gyártási hibákat.

Irodalom

  • Szerk.: Horváth Hilda, Szilágyi András: Remekművek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. (Kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. - Nr. 79. (Balla Gabriella)
  • Szerk.: Lehner-Jobst Claudia: Fired by Passion. Viennese Baroque Porcelain of Claudius Innocentius du Paquier. Sullivan Foundation, Stuttgart, 2009. - Vol. 3., Nr. 230. (analógia)
  • Szerk.: Mojzer Miklós: Zsánermetamorfózisok. Világi műfajok a közép-európai barokk festészetben. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1993. - Nr. B 117.
  • Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 6.149. (Varga Vera)
  • Varga Vera: Bécsi porcelán az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1986. - Nr. 56.