Vásár - szövött kárpit Kárpit - Vásár
Leltári szám: | 14973 |
---|---|
Alkotó: |
Kovalszky, Sarolta (1850 - ?) / kivitelező Vaszary, János (1867 - 1939) / tervező |
Készítés ideje: |
1905
|
Készítés helye: | Németelemér |
Jelzés: | nincs |
---|---|
Anyag: | gyapjú |
Technika: | ún. "Scherrebek" technikával szövött |
Méretek: |
magasság: 147 cm
magasság: 177 cm
szélesség: 112 cm
sűrűség (felvető): 4/cm
|
A kárpitok a falusi élet egy-egy jelenetét ábrázolják. Az elsőn mint egy régi fotográfián jelenik meg a jegyespár. Merev beállításban, megilletődötten ülnek, arcuknak csak fő vonásai látszanak, ünnepi öltözékük csak egy-egy színes folt, s a háttér díszes függönyén is elmosódottak a virágok. Az egykori gyermekek s felnőttek életének nagy eseményét, a vásárt örökíti meg a másik kárpit. A sokadalom kiragadott részlete, kissé felülről nézve, mint egy emlékkép jelenik meg a kárpiton. A művész csak színekre, formákra, vonalakra emlékezik, az emberek arctalanok. A menyecskék, parasztasszonyok, pásztorok nem törődnek a szemlélővel, a többségük hátat fordít nekünk, s az egyetlen szembenálló asszony is lehajtja fejét. A kárpiton nincs horizont, így nem nyerhetünk kitekintést a vásár egészére. A kárpit szegélye belevág az asszonyok ruhájába, alakjába, ezzel is hangsúlyozva a jelenet esetlegességét. A Vaszary-kárpitok közül a Vásáron érezhető leginkább a francia Émile Bernard hatása (Breton asszonyok a vásárban, Breton nők körtét szednek, 1888). Művei cselekvést ábrázolnak, de megmerevedett cselekvést, nincs köztük szerkesztett tér, a figurákat és a tárgyakat egymás mellé helyezett színfoltokból alakítja ki a művész. Vaszary ezeket az alapelveket figyelembe véve teremti meg egyéni, jellegzetes stílusát. A Jegyespár vidámabb - lilásrózsaszín, fehér, sötétkék, szürke, halványkék - a Vásár komorabb - lilásrózsaszín, kékesszürke, feketéskék, fehér- színvilága, a lendületes, vastag kontúrok, a már említett kompozíciós elvekkel együtt a kárpitokat a magyar szecesszió kiemelkedő alkotásaivá avatják. A kárpitok négy bazsarózsás függönyszárnnyal és hat bazsarózsás karosszékkel együtt az 1905. évi velencei kiállítás - Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tetvezte - magyar termébe készültek. Kovalszky Sarolta és Radisics Jenő (az Iparművészeti Múzeum akkori igazgatója) levelezéséből tudjuk, hogy a kárpitokat és a függönyöket Németeleméren, a karosszékek huzatát a szomszédos Nagybecskereken szőtték meg két hónap alatt (IM Adattár 69, 145/ 1905). A Vásár egy változatát a gödöllői műhely is elkészítette 1907-ben (Magyar Iparművészet 10. évf. 1907, 142.).
Irodalom
- Szerk.: Csenkey Éva, Gálos Miklós: Tiffany & Gallé e i maestri dell'art nouveau nella collezione del Museo di Arti Applicate di Budapest. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2013. - Nr. 3.16.
- Szerk.: Szilágyi András, Horányi Éva: Szecesszió. A 20. század hajnala. (Az európai iparművészet korszakai.). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1996. - Nr. 9.22 (László Emőke)
- Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - Nr. 139-140.
- László Emőke: Képes kárpitok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. II. Európai és magyar kárpitok a 19. sz végétől a II. világh.ig. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1989. - Nr. 11.