Daum fivérek üveggyára, Nancy

Jean Daum (1825–1885) 1878-ban megvásárolta a Sainte-Catherine üveggyárat Nancy városában, az üzleti vállalkozás neve ekkortól kezdve Verrerie de Nancy. A következő évben idősebb fia, Jean Louis August Daum (1853–1909) is csatlakozott a gyárhoz. Apja 1885-ben bekövetkezett halálától kezdve August vezette a gyárat. Öccse, Jean-Antonin Daum (1864–1930) 1887-től vett részt a gyárban folyó kreatív és művészeti munkában. A szintén Nancy városában alkotó művész, Émile Gallé művészi üvegeinek az 1889-es párizsi világkiállításon bemutatott kollekciója osztatlan sikert aratott, melynek hatására 1891-től a Daum fivérek – korábban elsősorban használati üvegárut, háztartási eszközöket előállító – gyárában is megkezdődött a művészi üvegtárgyak alkotása. Önálló díszítőműhelyt hoztak létre a gyáron belül az összetett gyártástechnológiát igénylő kvalitásos darabok kivitelezésére, a magas színvonalon történő megvalósítás érdekében pedig tehetséges művészeket alkalmaztak (Eugène Gall, Brutus Dammann, Victor Marchand, Sévère Winckler, Jacques Gruber).

A Daum fivérek gyárában készült cameo üvegek – ahol a díszítményt az egymás fölött elhelyezkedő különböző színű rétegek hidrofloursavval történő maratásával alakították ki – Émile Gallé díszüvegeinek hatását tükrözik mind a gyártástechnológia, mind az art nouveau formakincsének jegyében megjelenő florális motívumok szempontjából.

A Daum gyár az 1893-as chicagói világkiállításon érte el az első nemzetközi sikerét. Az 1900-as párizsi világkiállításon pedig a kiállítás nagydíjával, „Grand Prix”-vel méltatták a gyár tevékenységét. Az apja halála után Nancy városába hazatérő Louis Majorelle bútortervező művésszel együttműködve születtek a fémtalapzatú, kecses virágkelyheket formázó asztali lámpák, illetve a Daum gyár azon izgalmas díszüvegei, amelyek dekoratív fémfoglalatát Majorelle tervezte.

A Daum gyár termékeinek karakteres csoportját alkotják az üveg felületén, illetve üvegrétegek között zománcfestékkel aprólékosan megfestett, naturalisztikus színekben megjelenő tájképpel dekorált tárgyak, ahol a díszítményként megörökített tóparti táj, zöldellő vagy havas erdőrészlet panorámaképszerűen öleli körbe az edénytestet.

1904-ben csatlakozott a Daum fivérek gyárához Victor Amalric Walter, aki meghonosította a pâte-de-verre technikával készült dísztárgyak gyártását. A porrá zúzott színes üvegből formába olvasztott, plasztikus díszítményű tárgyak formaterve Henri Bergé nevéhez köthető.

1910-től kezdődően készültek az ún. Champignon lámpák. Az egyaránt üveg ernyőn és lábazaton egymást kiegészítve jelennek meg a díszítmények: a felületen elszórt florális motívumok vagy a formát körülölelő tájábrázolások. A chiaroscuro (fény-árnyék) hatás hangsúlyosan van jelen azokon a példányokon, ahol az alkonyati táj sötét sziluettje mögül előviláglik a lemenő nap fényében megvilágított háttér. (Lásd. Itsz. 55.605.1–2)

A Daum fivérek az Émile Gallé által 1901-ben életre hívott École de Nancy (Nancy Iskola) nevű művészeti társulás tevékeny tagjai voltak. Az iskola művészei közös célul tűzték ki az art nouveau esztétikájának terjesztését az alkalmazott művészeti ágak magas színvonalú alkotásai révén.

Szerző: Kálosi Ildikó