Fischof Jenő

Életéről nagyon kevés adat áll rendelkezésre. 1885-től az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda szobrászhallgatója volt. Bőrdíszmunkáival 1896-ban szerepelt a Millenniumi Kiállítás Iparművészeti Társulat által szervezett tárlatán, ekkor már a társulat tagja volt. Számos szecessziós terv kivitelezője, együttműködött Horti Pállal, Faragó Ödönnel, Nagy Sándorral, de önálló rajzok alapján is dolgozott. Egy 1898-ban megjelent hirdetése a következőképp fogalmaz: „Fischhof Jenő iparművészeti műterme – Budapest, VIII., népszínház-utca 28. I. em. – készít mindennemű bőr-szobrászati munkákat u. m. karos-és ebédlőszékeket, tárczákat, mappákat és kaszetteket, továbbá bőr-égetés és bőr-festészeti munkákat művészies kivitelben. Különösen ajánlja a legújabb találmányú függönyökre alkalmazható bőr-applikátióit. Rajzok és költségvetések kívánatra rendelkezésre bocsájtatnak.” Nagy Sándor tervei alapján Fischof készítette az 1900-as párizsi világkiállítás Magyar Történelmi Pavilonjának vendégkönyvét, 1902-ben részt vett a torinói nemzetközi iparművészeti kiállításon, ahol „Diplôme de Mérite"-et, 1904-ben a St. Louis-i világkiállításon alkotásaiért ezüstérmet kapott. 1910-ben a Magyar Iparművészet folyóirat bőrdíszmű-gyárosként említi. Ezt követő pályája további kutatást igényel. 1953-ban Budapesten hunyt el.