Herendi Porcelángyár, Herend (Farkasházy-Fischer Jenő vezetése alatt)

Az 1826-ban Stingl Vince alapította herendi üzem már túljutott első, Fischer Mór igazgatósága idejéhez (1839–1874) köthető, hazai és nemzetközi sikereket is hozó felvirágzásán és későbbi csődjén, amikor Farkasházy-Fischer Jenő (1863–1926), Fischer Mór unokája 1896-ban megvásárolta a Herendi Porcelángyár Rt.-t a magyar államtól. A Párizsban, Németországban és Angliában keramikusnak tanult, majd az ungvári porcelángyár művészeti vezetőjeként (1893–1896) tapasztalatokat szerzett Farkasházy-Fischer Jenő élete végéig (1926) irányította a gyárat, eleinte tulajdonos igazgatóként, 1923-tól a részvénytársaság alkalmazásában művészeti vezérigazgatóként. A csőd éveit megelőzően elvesztett felsőbb társadalmi réteghez tartozó vevőkőr újbóli megnyerését tűzte ki céljául, ennek érdekében az első években visszatért a Fischer Mór időszakára jellemző egyedi, magas presztízsű művészi tárgyak gyártásához. Kisebb méretű dísztárgyakkal és szobrokkal bővítette a termékkört, valamint a millennium apropójából kiindulva „magyaros” ornamensekkel díszített tárgyak gyártása is elkezdődött. A századfordulón már az új stílus, a szecesszió szellemében készített díszporcelánokat és honosított meg új vagy újra felfedezett régi technikákat, például a finoman plasztikus pâte-sur-pâte díszítést vagy különleges, távol-keleti ihletésű, kristály- és redukciós égetésű mázakat. Az 1897-ben állami támogatással indított saját, ösztöndíjprogrammal összekötött tanoncképzés során a leendő szobrász- és festőalkalmazottak magas fokú szaktudást szerezhettek. Az új gyártulajdonos-igazgató munkájának eredményeként a gyár már a századforduló éveiben több nemzetközi sikert ért el a műtárgyaival. Az 1900. évi párizsi világkiállításon coulé (folyatott mázas) és páte-sur-páte technikával díszített dísztálak és vázák aranyérmet nyertek, az 1901. évi, Szentpéterváron rendezett nemzetközi iparmű kiállításon a Herendi-tárgyak osztatlan sikert arattak. 1904-ben a St. Louis-i, majd 1911-ben a torinói világkiállításokról Farksházy-Fischer Jenő ismét aranyéremmel tért haza.

A szakmai sikerek ellenére a gyárat nem kerülték el a századforduló, illetve a 20. század elejének szociális-gazdasági változásai és válságai, az I. világháború okozta nehézségek. Még Farkasházy-Fischer Jenő vezetésével 1923-ban a Lloyd és Mobil bankok bevonásával újra részvénytársasággá alakult a porcelángyár, jelentékeny tőkét biztosítva a következő évekre. A gyár ügyvezető igazgatója, majd Farkasházy-Fischer Jenő halála után hosszú éveken keresztül (az 1948-as államosításig) meghatározó vezetője dr. Gulden Gyula lett.