Az Iparművészeti Múzeum szecessziós bestiáriuma

„Micsoda nyomorék-sereglet,
Száz szem rajtuk s ezer a láb;
Csodásabbak e hártya-testek,
Recés-szárnyúak s mikrobák,
Mint a nagyvilág hét csodája
És Rosamunda palotája!”

(Guillaume Apollinaire: Bestiárium, vagy Orpheus kísérete – részlet)[i]

A Réseau Art Nouveau Network (RANN) 2017-től jelöl ki évente új központi tematikát a szecessziós világnap alkalmából. Az idei év témája: állatok ábrázolása a szecesszió művészetében. Az Iparművészeti Múzeum jelen válogatásában az ókori eredetű, középkori bestiáriumok[ii] műfaját ötvöztük a múzeum gazdag szecessziós gyűjteményével. Olyan legendás fantázialényeket, félig állat, félig ember alakú hibrideket, az ókori mitológiából ismert teremtményeket gyűjtöttünk össze, melyek a szecesszió kimeríthetetlen és páratlan, olykor megkapóan bájos, olykor fenyegetően ijesztő művészi intencióit reprezentálják.

A szecessziós művészet számtalan forrásból, előképből, impulzusból merített inspirációt, bizonyos témák és motívumok kitüntetett gyakorisággal jelentek meg az ábrázolásokon. Ide sorolhatjuk az állatok megjelenítését is, naturalisztikus vagy sematizáló előadásmódban, gyakran a végzet asszonya (femme fatale) alakjával kombinálva: a páva, a pillangó, a szitakötő, a denevér vagy a kígyó figuráját. A képzelet alkotta, mesés és bizarr lények szintén a szecesszió kedvelt témái közé tartoztak.

A százhúsz tételből álló válogatásunk legkorábbi tárgyai 1873 körül, tehát még a historizmus és az eklektika égisze alatt készültek, azonban egyes részleteikben már felfedezhetők a szecesszió stílusjegyei. A legkésőbbre datált tárgyak 1925 és 1930 közöttiek, vagyis a szecessziót követő új irányzat, az art deco szülöttei is.

A szecessziós bestiárium – a középkori állatkönyvek rendszerezésére utalva – négy nagyobb tematikus egységre tagolva, élőhely szerint mutatja be a különleges lényeket:

I. Vízi élőlények: Neptunus kísérete, tengeri csikók, sellők

II.1. Égi teremtmények: sárkányok, griffek, főnixek, hárpiák, szirének

II.2. Égi teremtmények: pillangók, szitakötők, tündérek, kerubok, puttók

III. Földi hibridek: faunok, szatírok, kentaurok, szörnyek

IV. Krieger Béla fantáziavilága: „kimérák és állatok”[iii]

A mitikus lények gyűjteményében legnagyobb számban sárkányok szerepelnek. A lényében a négy ősi elemet egyesítő sárkány alakja kiváló példa a mesebeli teremtmények kultúránként, földrajzi egységenként eltérő jelentésére, megítélésére. A sárkány az európai kultúrákban gonosz, elpusztítandó szörnyként jelenik meg, például a Nibelung-énekek Siegfried-legendájában vagy Sárkányölő Szent György történetében. Ezzel szemben a kelet-ázsiai kultúrákban a sárkány az ég ura, a bőség és a jólét szimbóluma; a pécsi Zsolnay gyár díszkerámiáin alakja egzotikus elemként tűnik fel. A Zsolnay gyár még historizáló, de már a szecesszió idején kibontakozó, színpompás eosinmáz-technikájával készültek a honfoglalás ezeréves évfordulójára – a magyarság keleti eredetének igazolására – a perzsa-szasszanida, szaracén ornamentikát, sárkányokat, griffeket, őzbakokat, qillineket[iv] ötvöző dekorjai.

Kivételes, groteszk és szürrealisztikus fantáziáról tanúskodnak a Franciaországban letelepedett, grafikusként és illusztrátorként dolgozó Krieger Béla hibrid lényeket ábrázoló rajzai, melyeket ékszerekre, díszcsatokra, esernyőfogantyúkra, késmarkolatokra álmodott meg – most bemutatott tervei egyben egy leendő kiállítás szárnyas, karmos hírnökei.

[i] Guillaume Apollinaire: Bestiárium, vagy Orpheus kísérete. Somlyó György (ford.) Forrás: https://mek.oszk.hu/00300/00310/html/orpheus.htm, hozzáférés: 2021. május 2.

[ii] Bestiarium (latin, jelentése: állatkönyv): az ókori Physiologusra támaszkodó, szimbolikus természetrajzkönyv, a középkori irodalomra jellemző műfaj. Valós állatok, mitikus fantázialények és kövek Krisztusra, az emberekre és az ördögre vonatkoztatható allegorikus jelentéseit, morálfilozófiai leírásait tartalmazza, általában illusztrációkkal együtt.

[iii] Krieger Béla tervrajzairól bővebben lásd:

István Mária: „Kimérák és állatok”. Krieger Béla (1861-?) és a szecessziós ékszerek világa. Magyar Iparművészet, 2016/9, 7-13.

Forrás: https://www.epa.hu/01000/01059/00245/pdf/EPA01059_magyar_iparmuveszet_2016_09_007-013.pdf, hozzáférés: 2021. május 2.

[iv] Qilin: egyszarvúként emlegetett, kínai mitikus állat. A qi a hímet, a lin a nőstényt jelöli. Ábrázolása állattani elegy: feje a sárkányra, halpikkelyekkel borított teste a szarvasra emlékeztet, farka a tehéné. Két és három szarvval is ábrázolhatják. Semmilyen élőlényre nem lép, ezért a jóság és a békesség szerencsehozó állataként tisztelik. A gyermekáldás jósjelének is tekintik.

Összeállították: Novák Piroska és Sztankovics Sarolta