Egy tervezési kísérlet tárgyai: Házgyári konyhaprogram

1972. október 18. és 29. között a Fészek Művészklubban rendezték meg a Magyar design (10 kísérlet) című tárlatot, ahol nyolc tervező¹ tíz munkáját vonultatta fel a három szervező: Borz Kováts Sándor, Pohárnok Mihály és Soltész György.² Az utóbbi kiállítóként részt vett az Edénykultúra című kiállításon ugyanazon év tavaszán.

Az Edénykultúra kiállításon –, amelynek a Műcsarnok adott helyett – a kerámia-, porcelán- és üvegtervezőkön kívül belsőépítészek és ötvösök is bemutathatták tárgyaikat.³ A rövid ideig – március 10. és 26. között – nyitva tartó tárlat rendkívül nagy visszhangot keltett, elsősorban a vásárlók körében, akik joggal tették fel a kérdést, hogy a kiállított modern, funkcionális, a házgyári lakások szűk konyhájában (is) jól használható, helytakarékos és többfunkciós edénykészletek, miért nem kaphatóak az üzletekben. A kiállítást szakmai vita is kísérte, melynek összefoglalása az Ipari Művészet című lapban jelent meg.⁴

Soltész barátaival közösen szervezett tárlata tulajdonképpen véleménynyilvánításnak és demonstrációnak tekinthető a Műcsarnokban tapasztaltak ellen. A demonstráció tétje annak bizonyítása, hogy Magyarországon 1972-ben olyan kvalitásos tervezők dolgoztak, akik saját koruk fogyasztói igényeire a használhatóság szempontjai mentén és a rendszerelvű tervezés módszerével tudtak válaszolni. A szintén rövid ideig nyitva tartó, kis tárlat tartalmas polémiát indított a Művészet című lapban a design kérdéseiről,⁵ és mind a Házgyári konyhaprogram tervezési kísérletének, mind a Design Center életre hívásának vortexeként detektálhatjuk.

1972 decemberében indult el a Házgyári konyhaprogram, az első rendszerelvű tervezési kísérlet Magyarországon. A kísérlet ötletadói ugyancsak Borz Kováts Sándor, Pohárnok Mihály és Soltész György voltak, ők jelölték ki a házgyári lakások konyháit a projekt témájaként és terepeként. Céljuk az volt, hogy élhetőbbé tegyék a paneles technológiával épült típuslakások szűkre szabott konyháit. A Házgyári konyhaprogram átfogó, holisztikus tervezési szemlélettel közelített a megoldandó problémához, ezért több tudományterület szakembereinek munkáját fogta össze. A kísérlet részeként piackutatókkal, tervezőkkel, gyárakkal, az ipar és a kereskedelem képviselőivel együttműködve próbálták meg felülvizsgálni és áttervezni a kisméretű konyhák terét és tárgyait. A házgyári konyhák működését szociológiai vizsgálatokkal mérték fel és elemezték, ezek után megtervezték a konyhában végzett munkafolyamatokat, azok tér- és tárgyszükségletével együtt, melyekhez pontos funkciósémákat készítettek, továbbá kapcsolatokat építettek ki az ipar és a kereskedelem képviselőivel, hogy a létrejövő prototípusok tömegtermékként gyártásba és forgalomba kerülhessenek. Munkájuk számos pozitív eredménnyel járt számos területen, azonban lényegét tekintve kísérlet maradt, egy rendkívül nagy hatású, progresszív és komplex szemléletű kísérlet.⁶

A magyar designtörténet két meghatározó eseményének tárgyi örökségét – jellemzően prototípusokat – őrzi az Iparművészeti Múzeum, amelyek jelentős részét a Design Center ajándékozta a gyűjteménynek.

A Magyar design (10 kísérlet) című kiállítás és a Házgyári konyhaprogram indulása 2022-ben immár 50 éves. A jelen tematikus válogatásunkkal a kerek évforduló előtt tisztelgünk, összegyűjtve és bemutatva azokat az eredményeket, amelyek hosszú ideig hatással voltak a hazai tárgykultúrára és tervezői gyakorlatra.

szerző: Novák Piroska

¹ A nyolc tervező: Borz Kováts Sándor, Deákné Blazsek Gyöngyvér, Horváth László, Jahoda Maja, Minya Mária, Semsey Gabriella, Soltész György, Szekeres Károly.

² A Magyar design (10 kísérlet) című tárlat katalógusa, Pohárnok Mihály előszavával és a tárgyakról készített leírásaival online elérhető a MúzeumDigitár - Design DigiTár Iparművészeti archívumában. Forrás: https://hu.museum-digital.org/index.php?t=objekt&oges=565356 – Hozzáférés: 2021. december 10.

³ Az 1972-ben rendezett Edénykultúra című kiállítás katalógusa online elérhető a MúzeumDigitár - Design DigiTár Iparművészeti archívumában. Forrás: https://hu.museum-digital.org/index.php?t=objekt&oges=560227 – Hozzáférés: 2021. december 10.

⁴ Szerk. cikk, Vita az edénykultúráról, Ipari Művészet, no. 4 (1972): 3-10.

⁵ Művészet, XIV. évfolyam, no. 1-6 (1973. január – június). [Benne Bereczky Loránd vitaindító cikkével, továbbá Filep István, Koczogh Ákos, Németh Aladár, Fekete György, Schrammel Imre, Pohárnok Mihály írásaival.]

⁶ A témáról bővebben lásd például:

Ernyey Gyula, Kitchens for prefab housing units, in Made in Hungary: The best of 150 years in industrial design (Budapest: Rubik Innovation Foundation, 1993), 124.

Pohárnok Mihály, A Házgyári konyhaprogram, Ipari Művészet, no. 1 (1974): 3-11.

Pohárnok Mihály, Egy tervezési kísérlet dokumentumaiból: A Házgyári konyhaprogram négy éve, Művészet, no. 8 (1977): 2-10.

Soltész György, Házgyári konyha-program: Dokumentumok egy tervezési kísérletről, Mozgó Világ, no. 2 (1977. április): 60-73.

Vadas József, A házgyárikonyha-program, in Nem mindennapi tárgyaink (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985), 341-360.

*

Filmhíradó részlet 1975 decemberéből a Filmhíradók Online – Nemzeti Filmintézet Magyarország – Filmarchívum oldalán: Ipari formatervezés a lakótelepen: házgyári konyha-program.

Forrás: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=21698 – Hozzáférés: 2022. május 10. 

Mayer Kitti – Novák Piroska, Tárgyfétis EXTRA: Házgyári konyhaprogram, HYPEANDHYPER, 2021. december 31.

https://hypeandhyper.com/targyfetis-extra-hazgyari-konyhaprogram/ – Hozzáférés: 2022. május 10.