Fauna, japonizmus, szecesszió – Szemelvények az Iparművészeti Múzeum utazókiállításából

„Fehér pillangó szállt a
gyöngyvirágra
s én szinte félek:
nem lélek?”

(Masaoka Shiki: Fehér pillangó)[i]

Az első alkalommal 2013-ban meghirdetett szecessziós világnap idei témája az állatok, a fauna ábrázolása. A budapesti Iparművészeti Múzeum jelen tematikus válogatása a 2020 márciusában Japán felé útjára indított, a japán művészetnek az euro-atlanti kerámia- és üvegművészetben megjelenő hatását bemutató, Japonizmus és Art Nouveau című utazókiállítás állatalakokkal díszített tárgyait gyűjti össze. A közel 250 tárgyat felvonultató kiállítás második állomása a Jamagucsi prefektúrában található Hagi Uragami Múzeum, ahol 2021. április 24-én nyílt meg a tárlat. A kiállítás kurátora Balla Gabriella művészettörténész. Tematikus válogatásunk szemelvényeket idéz az általa jegyzett katalógus szövegéből.[ii]

A szecesszió világnapjára az utazókiállítás anyagából virtuálisan kiemelt és online formában közreadott 57 tárgy az állatok megjelenítésére, a japán művészet egyik fő témájára fókuszál, valamint arra is rávilágít, hogy a szecesszió mennyire sokféle és szerteágazó impulzusból inspirálódott. A gazdagon, szinte zsúfoltan díszített japán textíliák, az európai szemlélők számára frissen ható, dekomponált fametszetek és tekercsképek, az ábrázolások egyszerre naturalisztikus és sematizáló jellege, a csillogó lakktárgyak decens aranyfénye és a különleges kelet-ázsiai kerámiamázak hatása mind felfedezhető a válogatásban szereplő iparművészeti alkotásokon.

Japonizmus

„Az 1860-as évek közepétől Japán és Európa kereskedelmi kapcsolatai egyre élénkebbé váltak. A nagyközönség az 1862-es londoni és az 1867-es párizsi világkiállításokon ismerkedhetett meg először a japán kultúrával. A klasszikus grand art művészet – a festészet, a grafika és a szobrászat – szabályaihoz szokott európai közönségre a japán művészeti és iparművészeti tárgyak szinte revelációként hatottak. Határtalan érdeklődéssel és nyitottan fogadták a távol-keleti országból érkező rendkívüli tárgyi világot.”

A japonizmus aranykora

„A kereskedelem jóvoltából Japánból Európába áramló kivételes művészi tárgyak nyomán, mondhatni világhódító útjára indult a japonizmus, Európán kívül főként az Amerikai Egyesült Államokban talált követőkre. A szemlélet- és ábrázolásmód a nyugati reformmozgalmakkal is összhangban volt. A művészet valamennyi ágát megtermékenyítette a japán művészet, az irodalomban, a festészetben, a grafikában és az iparművészet számos területén születtek japonizáló alkotások.”

A japonizmus aranykora – Állatok ábrázolása

 „Állatok ábrázolásait a nyugati képzőművészet számos alkotásán láthatunk. Bibliai témák, mozgalmas vadászatok, a teríték – amely a vadászat eredményét vette számba – bemutatásai, de piaci jeleneteken, konyhai enteriőrökön, csendéleteken, valamint speciális motívumként a vanitas csendéleteken szerepelnek. Ezeken az ábrázolásokon ugyanakkor az állatok inkább mellékszereplők. Főmotívumként nem, vagy csak igen ritkán, mint elejtendő nemes vad láthatók.

A japán művészetben az állatok ábrázolása igen kitüntetett. Az állatok karakterét, szokásait, mozdulatait alaposan megfigyelő művészek jellemüket is pontosan, karakteresen és olykor igen szórakoztatóan ábrázolják. A metszeteken és necukéken[iii] szereplő, igen gazdag világ hatása követhető nyomon az európai állatábrázolások festészeti és plasztikai bemutatásában.”

[i] Masaoka Shiki: Fehér pillangó. In: Telehold. 100 japán vers. Kosztolányi Dezső (ford.), Budapest, Helikon Kiadó, 1989, 71.

[ii] Balla Gabriella: Japonism and Art Nouveau. Phases of Japonism in Western Decorative Art – Masterworks from the Collection of the Budapest Museum of Applied Arts. Sato Noriko (ford.), Tokió, Art Impression, 2020. [Kiállítási katalógus kézirata]

[iii] Necuke (japán, ejtsd: necke): övfüggő, egyben ruhadísz, miniatűr faragvány.

szerző: Balla Gabriella

bevezető: Novák Piroska