Uránüveg tárgyak: más megvilágításban

Az Iparművészeti Múzeum számos különböző funkciójú uránüvegből készült műtárgyat őriz a gyűjteményében. Az üvegolvadékukban urán-oxiddal színezett üvegek jellemzően a biedermeier időszakának, fokozott színesség iránti igényét kielégítő, kedvelt dísz- és vitrintárgyai voltak. A korszakban Annagrün és Annagelb néven ismert zöld és sárga üvegárnyalatokat a cseh üvegtechnikus, Josef Riedel fejlesztette ki az 1830-as években. A különlegesen élénk színeket feleségéről, Annáról nevezte el. A 19. század közepétől emlék- és fürdőkúra-poharak, díszedények, ritkábban ivókészletek, lámpabúrák, gyógyszertári palackok és más használati tárgyak készültek belőle. Ennek magyarázata, hogy e tárgyak urántartalma annyira elenyésző, hogy azok az emberi szervezet számára nem hordozzák a radioaktív sugárzás veszélyét.

A természetes fényben – általában – sárga és zöld árnyalatú uránüvegek UV-fényben neonzöld, olykor neonnarancs színben fluoreszkálnak. Az Iparművészeti Múzeum jelen válogatása olyan fotókat is közread az uránüveg tárgyakról, amelyek UV-fényben készültek, megmutatva ezzel e darabok lenyűgöző dekorativitását, sőt olykor, meghökkentő módon, olyan tárgyakban is kimutatva az urán-oxid jelentétét, amelyekről első látásra nem is feltételeznénk azt.

Az urán-oxiddal színezett üvegeknek más elnevezése is ismert. A nagy gazdasági világválságot követően – az 1930-as évektől az 1950-es évekig – a színezett üvegolvadékból költséghatékony technológiával, préseléssel, nagy darabszámban előállított üvegárut depression glass-nak hívták; ezek között feltűnően sok az uránüvegből készült tárgy. A depression glass főként az Amerikai Egyesült Államokban terjedt el, míg Angliában inkább a vaselin glass kifejezés ismert.

A modern és kortárs üvegművészetben egyre gyakrabban találkozhatunk uránüveget alkalmazó plasztikákkal, installációkkal. A speciális anyagot használó alkotók a matéria színét és fluoreszkáló tulajdonságát felhasználva, beépítve fogalmazzák meg és közvetítik művészi intencióikat.

szerző: Novák Piroska

UV-fényben készített fotók: Friedrich Krisztina