Boglár - ékköves korong; páros palástdísz egyik darabja
| Leltári szám: | 54.1555.1 |
|---|---|
| Készítés ideje: |
14. század első harmada
1220-30-as évek
|
| Készítés helye: | Magyarország (feltehetően) |
| Anyag: | aranyozott ezüst; ezüst; fémgyöngy (későbbi kiegészítés); korall (későbbi kiegészítés); sötétkék üvegkő; valódi gyöngy |
|---|---|
| Technika: | áttört; cizellált; csipkézett; kalapált; öntött; ovális tokos és szekrényfogalatok; rovátkolt (alaplemez és tokfoglalatok); szegecseléssel applikált (arabeszk); szegecselt díszítmények (gyöngyök) |
| Méretek: |
átmérő: 8,4 cm
magasság: 2 cm
súly: 71 g
|
Korong alakú, kalapált, csipkézett szélű, áttört, rovátkolt, aranyozott ezüst alaplemez.
A lemez karéjos szegélyét párhuzamos, rovátkolt vonalkák díszítik; a csipkézett szegélyt a belső oldalon, körben apró, átütött lyukak kísérik.
A korongra applikált arabeszk borul: a lemezhez annak hátoldala felől öt helyen szegecseléssel rögzített, öntött, cizellált, 2 cm magasságban kupolaszerűen az alaplemez fölé emelkedő, négy azonos mintázatú egységből felépülő, leveles indadísz aranyozott ezüst).
A plasztikus indadíszt az alaplemezhez rögzítő, szabályos négyzet alakban elhelyezkedő négy szegecs az arabeszk vékonyabbra kalapált, felfelé nyitott levélkelyhet formázó elemeinél tartja; a kelyheket tartó szegecs egyúttal egy-egy aranyozás nélkül hagyott, ovális tokos kőfoglalatot is rögzít, amelyet a stilizált levelek mintegy közrezárnak. A foglalatok egyikében sötétkék üvegkő.
Az ötödik szegecs rögzíti az arabeszk középpontjában elhelyezett, téglány formájú doboz alakban meghajlított, kihajló s az alaplemezhez hasonlóan díszített (csipkézett, rovátkolt, átlyuggatott) szegéllyel kialakított, aranyozás nélkül hagyott ezüst lemezt, amely forrasztással rögzített szekrényes (szögletes tokos) kőfoglalatot zár közre. A foglalat és az azt övező díszítmény nem rögzül az egységüket körülvevő öntött indadíszhez.
Valamennyi kőfoglalat aranyozás nélkül hagyott ezüst; a kövek egy kivételével hiányoznak. A plasztikus arabeszk egységeihez két-két, sugárirányban a perem felé nyúló apró szár tartozik, amelyeken egykor három-három, szegeccsel rögzített apró gyöngy kapott helyet. Eredetileg feltehetően valamennyi valódi gyöngyből készült – a huszonnégy gyöngyszemből mára csupán tizenegy maradt meg; a hiányzó szemeket utólag fémgyönggyel, egy helyen korallal pótolták.
Irodalom
- Takács Imre: Opus duplex in der Goldschmiedekunst des 13. Jahrhunderts und die höfische Kultur. Ars Decorativa, 26. (2008). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2008. - különösen 7-10, 21, 30 (Nr. 7), Abb. 1
- Kovács Éva: Árpád-kori ötvösség. Corvina Kiadó, Budapest, 1974. - 33-34
- Vadászi Erzsébet: A térművészetek határai I. Gótika. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1974. - 5. sz.
- Kovács Éva: Két 13. századi ékszerfajta Magyarországon. Ars Hungarica, 1. 1973. - 67, 71 (5. kép)
- Kovács Éva: Über einige Probleme des Krakauer Kronenkreuzes. Acta Historiae Artium, 17. 1971/3-4. - 240 (Abb. 8), 254-255
- Détári Angéla: Régi magyar ékszerek. Corvina Kiadó, Budapest, (1965) 1976. - 44-45 (6. sz.), 6. kép
