Megnevezés: Alkotó: Anyag:
Technika: Készítés ideje: - Készítés helye:
Gyűjtemény: Leltári szám:

Szecessziós építészet és enteriőr-művészet Magyarországon

Az Iparművészeti Múzeum a Partage Plus projekt keretében - amely 2012-2014 között 25 európai intézmény részvételével, EU-támogatással valósult meg -  a múzeum szecessziós műtárgyainak digitalizálása mellett a magyarországi szecessziós építészet mintegy 60 kiemelkedő jelentőségű emlékét is dokumentálta. Az alábbiakban ennek az munkának az eredménye kerül bemutatásra.
A budapesti szecessziós épületek elhelyezkedését bemutató térképet itt tekintheti meg.
Az MTA BTK Művészettörténeti Intézete által a Lechner-épületekről készített fényképeket itt tekintheti meg.
A Lechner-épületekről készült panorámafotókat ld. itt.
 

Budapest, Iparművészeti Múzeum

Budapest, Iparművészeti Múzeum

1890-ben pályázatot írtak ki az Iparművészeti Múzeumot és Iskolát, illetve a Néprajzi Múzeumot magába foglaló épület megtervezésére. Az első díjat Lechner Ödön és Pártos Gyula "Keletre magyar" jeligéjű pályaterve nyerte. Bővebben >>
Lederer-ház (Budapest, Bajza u. 42.)

Lederer-ház (Budapest, Bajza u. 42.)

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos egy kétfunkciós saroképületet tervezett Léderer Artúr számára. A megrendelő családjának házát és bérlakásokat kellett elhelyezniük az épületben. Bővebben >>
Kőrössy-villa (Budapest, Városligeti fasor 47.)

Kőrössy-villa (Budapest, Városligeti fasor 47.)

A Városligeti fasor a századforduló elején vált elegáns, polgári negyeddé, ahol az egyik legkorábban épült nyaraló Kőrössy Albert Kálmán saját villája, melyet 1899-ben tervezett az építész, s 1900-ra készült el az épület. Bővebben >>
Állami Főgimnázium (Budapest, Munkácsy Mihály u.)

Állami Főgimnázium (Budapest, Munkácsy Mihály u.)

1906-ban Bárczy István polgármesterré választása után egy nevelési program keretein belül épült meg az iskola. Az U alakban elrendezett francia udvaros épület főtengelyében és szárnyain toronyszerű kialakítása emeli ki annak különleges alaprajzát. Bővebben >>
Veszprémi Színház

Veszprémi Színház

A veszprémi, ma Petőfi Színház tervezésekor a megrendelők több funkció biztosítását igényelték az épületben. Az építésznek bálok, közgyűlések, klub összejövetelek számára is megfelelő helyiségeket kellett benne kialakítania. Bővebben >>
Vakok Országos Nevelő és Tanintézete (Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.)

Vakok Országos Nevelő és Tanintézete (Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.)

A Baumgarten Sándor - Herczegh Zsigmond építészpáros által tervezett épületegyüttes jelenleg a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona. Bővebben >>
Hecht Jónás és fia textil-nagykereskedés (Budapest, Szent István tér 15.)

Hecht Jónás és fia textil-nagykereskedés (Budapest, Szent István tér 15.)

A cég portálját Hecht Adolf, az egykori tulajdonos fia építtette, aki ebben az időben a ház lakója volt. A két kapu közti felirat eredetileg Hecht Jónás és fia volt. Bővebben >>
Weiss-ház (Budapest, Szent István krt. 10.)

Weiss-ház (Budapest, Szent István krt. 10.)

A nagykörúti Weiss-házak saroképületek. A 10. számú ház utcai homlokzatainak nyíláskiosztása egyszerű, a nyílások formája szögletes. Bővebben >>
Zala-villa (Budapest, Ajtósi Dürer sor 25.)

Zala-villa (Budapest, Ajtósi Dürer sor 25.)

A Bálint Zoltán - Jámbor Lajos építészpáros Lechner Ödön 1898-as terveiből kiindulva készítette el a kiviteli terveket a villához és a hozzá közvetlenül csatlakozó műteremhez: Bővebben >>
Kecskemét, Iparos Otthon

Kecskemét, Iparos Otthon

Az építészpáros közös munkásságának második, formakereső periódusában épült a kecskeméti Iparos Otthon, amely első megvalósult középületük. Bővebben >>
Földtani Intézet, Budapest

Földtani Intézet, Budapest

A főváros által adományozott telekre 1896 őszén írt ki pályázatot a Földművelésügyi Minisztérium, melynek bírálóbizottságát a Magyar Mérnök és Építész Egylet jelölte ki. Bővebben >>
Cifrapalota, Kecskemét

Cifrapalota, Kecskemét

Kecskemét elsőként felépült bérháza Márkus Géza fiatalkori főműve, mely eredetileg több funkciót látott el. Az alsó szinten bérbe adható üzlethelyiségeket, az első emeleten a Kereskedelmi kaszinó dísztermét és egyesületi helyiségeit, a második emeleten bérlakásokat alakított ki az építész. Bővebben >>
Wertheimer és Frankl Áru- és bérház (Budapest, Hold u. 6.)

Wertheimer és Frankl Áru- és bérház (Budapest, Hold u. 6.)

Kármán Aladár és Ullmann Gyula 1895-től dolgozott együtt. Az V. kerületi, lekerekített sarkú épületük alsó két szintjét üzletek foglalták el, az udvart üvegtetővel fedték. Bővebben >>
Sipeki-villa (Budapest, Hermina út 47.)

Sipeki-villa (Budapest, Hermina út 47.)

Sipeki Balás Béla villájáról kevés konkrét adat maradt fenn. Az épületen számos olyan részlettel találkozhatunk, amelyek a Lechner Ödön követőinek tartott építészeknek a villával egy időben emelt épületein is megjelennek. Bővebben >>
Kecskeméti Városháza

Kecskeméti Városháza

Lechner Ödön és Pártos Gyula pályázaton nyerte el a városháza építésének megbízását. Az épület egyes részeinek kiképzésében hasonlóságot mutat a vele közel egy időben épült Iparművészeti Múzeummal. Bővebben >>
Kőbányai Gimnázium (Budapest, Kőrösi Csoma S. út)

Kőbányai Gimnázium (Budapest, Kőrösi Csoma S. út)

A X. kerületi állami gimnázium dekorációjában több helyen megjelenik Lechner Ödön monogramja, azonban valószínű, hogy a mester halála után befejezett épület Vágó József tervei alapján készült. Bővebben >>
Szent László-templom, Budapest-Kőbánya

Szent László-templom, Budapest-Kőbánya

A kőbányai templom számos tervváltozat elvetése után épült fel. Lechnert 1891-ben bízta meg a főváros a templom építkezésének vezetésével, melyet Barcza Elek, a főváros mérnöki hivatalának építésze által készített neogótikus tervek alapján kellett volna véghezvinnie. Bővebben >>
Hungária-fürdő (Budapest, Dohány utca)

Hungária-fürdő (Budapest, Dohány utca)

Ágoston Emil a Hungária-fürdő együttesének legkésőbbi részét tervezte a Dohány utca 44. számú ház helyére. Az építész a komplexumhoz új bejáratot, mögötte nagyméretű úszócsarnokot alakított ki. Bővebben >>
Fasori református templom (Budapest, Városligeti fasor)

Fasori református templom (Budapest, Városligeti fasor)

A templom felépítését több pályázat előzte meg, melyek eredményével a bíráló bizottság nem volt megelégedve, egyszer sem osztott ki első díjat. Árkay Aladár a megbízást 1911 elején kapta. Bővebben >>
Lindenbaum-ház (Budapest, Izabella utca 94.)

Lindenbaum-ház (Budapest, Izabella utca 94.)

Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp számos bérházat tervezett az 1890-es években, amelyek közül az Izabella utca 94-96. számú Lindenbaum-házak épültek legkorábban a szecesszió szellemében. Bővebben >>
Bérház (Budapest, Csengery utca 76.)

Bérház (Budapest, Csengery utca 76.)

A Csengery utcai épület Komor Marcell és Jakab Dezső első bérháza. Egy időben épület Lechner Ödön Postatakarékpénztárával. Utcai homlokzatának gazdag vakolat és téglaornamentikájából az első emeleti nyílások keretében megjelenő, baluszterekhez hasonlóan formált elem a legérdekesebb. Bővebben >>
Sonnenberg-ház (Budapest, Munkácsy Mihály utca)

Sonnenberg-ház (Budapest, Munkácsy Mihály utca)

Sonnenberg Imre kereskedő 1904-ben bízta meg Kőrössy Albert Kálmánt kétemeletes bérpalotájának megtervezésével. Egy fennmaradt újságcikk tudósít az épület kivitelezőiről. Bővebben >>
Rákosi Jenő háza (Budapest, Szűz utca)

Rákosi Jenő háza (Budapest, Szűz utca)

Korabeli fotók alapján megállapítható, hogy az utcai homlokzat felső szintjét erősen átalakították. A fal díszítése gazdagabb volt, a jelenlegi szögletes ablakok helyett pedig íves nyílások törték át a falfelületet. Bővebben >>
Korányi-ház (Budapest, Váci utca 42.)

Korányi-ház (Budapest, Váci utca 42.)

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos 1897-től 1934-ig dolgozott együtt. Társulásuk előtt Bálint Zoltán Korb és Giergl irodájában, Jámbor Lajos Lechner Ödön mellett dolgozott. A két építész számos budapesti bérházat tervezett közösen. Bővebben >>
Popper- ház (Budapest, Paulay Ede utca 37.)

Popper- ház (Budapest, Paulay Ede utca 37.)

Az épületet a szecesszióhoz homlokzatának, kapujának és a főlépcsőház korlátjának növényi ornamentikája köti. Az utcai homlokzat díszítésében már a terveken is a szecessziós növényi formavilág jelenik meg. Bővebben >>
Gonda-ház (Budapest, Práter utca 9.)

Gonda-ház (Budapest, Práter utca 9.)

1904 és 1905 között épült meg Budapesten a nyolcadik kerületben ez a bérház, melyet gyakran Gonda-ház néven említ a szakirodalom. Valószínűleg dr. Gonda Dezső ügyvéd és neje számára készült a lakóépület, melynek híres lakója is akadt. Bővebben >>
Elemi iskola és óvoda (Budapest, Városmajor utca 59.)

Elemi iskola és óvoda (Budapest, Városmajor utca 59.)

Kós Károly számára meghatározó építészeti élmény volt műegyetemi tanulmányai előtt az erdélyi Kalotaszegnek és környékének bejárása, amelynek építészetét az egyetem elvégése után még fél évig tanulmányozhatta egy ösztöndíjnak köszönhetően. Bővebben >>
Bérház (Budapest, Ráday u. 9.)

Bérház (Budapest, Ráday u. 9.)

Fodor Gyula 1905-től kezdve számos bérházat tervezett Budapesten, többek közt a mai Ernst-múzeum épületét. A Ráday utcai ház az 1909-es terveket követve épült fel, a rajzok feliratai szerint Jelinek Frigyes úr és társa számára. Bővebben >>
Mellinger-ház (Budapest, Ráday utca 14.)

Mellinger-ház (Budapest, Ráday utca 14.)

Dénes Dezső és Mellinger Artúr a kevésbé ismert tervezők közé tartoznak. 1910 körül dolgoztak együtt rövid ideig. A Ráday utca elején álló épületük utcára néző, faszerkezetű oromzata az északi építészet hatását mutatja. Bővebben >>
Lakó- és üzletház (Budapest, Deák Ferenc u. 17.)

Lakó- és üzletház (Budapest, Deák Ferenc u. 17.)

Révész Sámuel és Kollár József együtt dolgozott Schmahl Henrik irodájában, majd 1900-ban társakként önálló irodát nyitottak, amelyet az I. világháborúig működtettek. Bővebben >>
Modern és Breitner áru- és lakóház (Budapest, Deák Ferenc utca 23.)

Modern és Breitner áru- és lakóház (Budapest, Deák Ferenc utca 23.)

A tervezőknek többszögű, szokatlan formájú saroktelken kellett kialakítania az alsó három szinten üzleteknek, a felettük lévőkön lakásoknak helyet adó épületet. Bővebben >>
Weiss-ház (Budapest, Szent István krt. 12.)

Weiss-ház (Budapest, Szent István krt. 12.)

A Szent István krt. 12. számú ház utcai homlokzatának faltagolása, díszítése és nyílásainak kialakítása nagyobb szabású, mint szomszédos, 10. számú házé. A vakolatdísz dominál, amelynek fő virága itt a rózsa. Bővebben >>
Bedő-ház (Budapest, Honvéd utca 3.)

Bedő-ház (Budapest, Honvéd utca 3.)

A Vidor Emil által tervezett, 1903-ban épült Bedő-ház első emeletén kapott helyet az építtető-háztulajdonos Bedő Béla lakása. Az épület mellett a lakás teljes berendezését is Vidor Emil tervezte. A ház egésze és a lakótér is a francia-belga art nouveau hatását mutatja. Bővebben >>
Walkó-ház (Budapest, Aulich utca 3.)

Walkó-ház (Budapest, Aulich utca 3.)

1901-ben Walkó Lajos, a Magyar Leszámitoló és Pénzváltó Bank igazgatója és családja számára Kőrössy Albert tervezett négyemeletes bérházat. Bővebben >>
Bérház (Budapest, Szinva u. 5-8.)

Bérház (Budapest, Szinva u. 5-8.)

A VII. kerületi épületegyüttes, amely közel helyezkedik el a Keleti pályaudvarhoz, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság megbízásából épült. Bővebben >>
Kasselik-ház (Budapest, Vörösmarty tér 3.)

Kasselik-ház (Budapest, Vörösmarty tér 3.)

A megrendelő Kasselik Jenő, illetve a szüleinek nevét viselő Kasselik Erzsébet és Ferenc alapítvány volt, amely a művelt osztályok önhibájukon kívül szűkös viszonyok közé jutott tagjait támogatta. Az épület külső homlokzatai drága anyagokból készültek. Bővebben >>
Szenes-ház (Budapest, Thököly út 46.)

Szenes-ház (Budapest, Thököly út 46.)

Az építész ismert házai közül a Szenes-ház utcai homlokzatán a leghangsúlyosabb a Postatakarékpénztár épületének hatása. Az attikafal egybeolvad a pártázattal, és összekötő elemként kőrácsok jelennek meg azokon a részeken, ahol Lechner épületénél kerámia rácsok. Bővebben >>
Egger-villa (Budapest, Városligeti fasor 24.)

Egger-villa (Budapest, Városligeti fasor 24.)

Az Egger-villán, csakúgy, mint Vidor Emilnek ebben az időben épült több budapesti házán, az aszimmetria uralkodik. A legszabadabb kialakítású elemek a főhomlokzat emeleti loggiájának oromzata és a lépcsőház nyílásai. Bővebben >>
Árkád-bazár (Budapest, Dohány utca 22-24.)

Árkád-bazár (Budapest, Dohány utca 22-24.)

Vágó József és László az épületet a Késmárky és Illés játékkereskedő társulás számára tervezte. A földszinten és a félemeleten a játékáruház helyiségeit alakították ki, amelynek főbejárata a pillérekkel kiképzett sarokrészen nyílt. Bővebben >>
Palace Hotel (Budapest, Rákóczi út 43.)

Palace Hotel (Budapest, Rákóczi út 43.)

Az építészpáros jelentősebb munkái a mai országhatáron túl találhatók. A főváros számára egyetlen nagyobb épületet terveztek, a már kiforrott stíluskorszakukban emelt Hotel Palace épületét a Hotel Palace Szálloda Részvénytársaság megbízásából. Bővebben >>
Szígyártó-ház (Szeged, Lechner tér 2/B)

Szígyártó-ház (Szeged, Lechner tér 2/B)

Kótay Pál két házat tervezett egymás mellé a Szígyártó Albert és Raffay László által közösen vásárolt telekre. A két megbízó az Állami Fa- és Fémipari Szakiskola tanáraként állt kapcsolatban egymással. A Szígyártó-ház utcai homlokzatai téglaburkolatosak. Bővebben >>
Makai Dezső háza (Budapest, Ráth György utca 40.)

Makai Dezső háza (Budapest, Ráth György utca 40.)

A Kissvábhegy déli oldalán 1911 augusztusától 1912 májusáig harminchét villa épült fel Árkay Aladár tervei alapján az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület megbízásából a tagok számára. Bővebben >>
Bánd-ház (Budapest, Nyár utca 10.)

Bánd-ház (Budapest, Nyár utca 10.)

Freund Dezső építészeti tevékenységét Komor Marcell és Jakab Dezső irodájában kezdte, részt vett a szabadkai városháza tervezésében. Budapesten 1908-tól kezdett lakóházakat tervezni. Bővebben >>
Reök-ház (Szeged, Tisza Lajos krt. 56.)

Reök-ház (Szeged, Tisza Lajos krt. 56.)

Reök Iván vízépítő mérnök családja számára terveztette a többlakásos házat. A fiúk részére szintenként egy-egy garzonlakást, a lányoknak szintenként két-két többszobás lakást alakítottak ki. A földszinti helyiségeket kiadták, a sarkon vendéglő működött. Bővebben >>
Goldschmidt-ház (Szeged, Tábor utca 5.)

Goldschmidt-ház (Szeged, Tábor utca 5.)

Magyar Ede korai alkotása a Dr. Goldschmidt György számára emelt bérház. A fiatal építész ekkor már nagy szakmai gyakorlattal rendelkezhetett, mivel 13 éves korában kezdte tanulmányait inasként egy szegedi építő- és ácsmester mellett. Bővebben >>
Ungár-Mayer-ház (Szeged, Kárász utca 16.)

Ungár-Mayer-ház (Szeged, Kárász utca 16.)

Magyar Ede 1908-ban kapta a megbízást a bérház tervezésére. A kiviteli tervek több változat után 1910 nyarára készültek el. A szecesszióhoz leginkább a földszinten eredetileg egybefüggő teret alkotó kávéház mennyezeti stukkódísze kapcsolható. Bővebben >>
Deutsch-ház (Szeged, Dózsa György utca 2.)

Deutsch-ház (Szeged, Dózsa György utca 2.)

Az épület eredeti terveit Erdélyi Miklós építőmester készítette, ő kérte fel Lechner Ödönt az épület hosszabb, utcai homlokzatának és két lépcsőházának áttervezésére. Bővebben >>
Vidor-ház (Budapest, Városligeti fasor 33.)

Vidor-ház (Budapest, Városligeti fasor 33.)

A Vidor-házat az építész saját családja számára tervezte. Az alagsorban rendezte be irodáját, ő azonban nem élt ebben a házban. A magasföldszinti és az emeleti részeken a lépcsőházból megközelíthető külön álló lakásokat alakítottak ki. Bővebben >>
Erdey Szanatórium (Budapest, Bakáts tér 10.)

Erdey Szanatórium (Budapest, Bakáts tér 10.)

Az épület utcai homlokzata rekonstrukció, amely a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 1997-1998-ban készült tervei alapján, az eredeti állapot képét őrző fotók segítségével valósult meg. Bővebben >>
Erzsébet nőiskola (Budapest, Ajtósi Dürer sor 37.)

Erzsébet nőiskola (Budapest, Ajtósi Dürer sor 37.)

Az iskolát a szomszédos telken épült vakok intézetének építészei, Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervezték. A két épület nagyjából egy időben épült, az iskola tervei két évvel később készültek. Bővebben >>
Malonyai-villa (Budapest, Izsó utca 5.)

Malonyai-villa (Budapest, Izsó utca 5.)

A villát a megrendelő és az építész együtt tervezte. Malonyai Dezső író, 'A magyar nép művészete' című négy kötetes sorozat szerzője olyan házra vágyott, amely formáiban magyar, de tereinek elrendezése angolos kényelmet biztosít lakóinak. Bővebben >>
Schwarz-ház (Budapest, Dob utca 53.)

Schwarz-ház (Budapest, Dob utca 53.)

Ifj. Nagy István több budapesti bérházán a Lechner Ödön által tervezett Földtani Intézet és Postatakarékpénztár hatása látható. Az átvett elemeket egyedi módon használta fel. Az első ismert bérháza a Dob utcai épület. Bővebben >>
Morlin-ház (Budapest, Kossuth Lajos utca 10.)

Morlin-ház (Budapest, Kossuth Lajos utca 10.)

Az 1880-as évek végén Korb Flóris és Giergl Kálmán is Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, majd 1894-től 1906-ig társulva közösen terveztek számos épületet. Legjelentősebbnek ezek közül a budapesti Zeneakadémiát tartják. Bővebben >>
Postatakarékpénztár (Budapest, Hold utca 4.)

Postatakarékpénztár (Budapest, Hold utca 4.)

Az épület terveire 1900-ban írt ki pályázatot a kereskedelemügyi miniszter. A pályázat botrányt kavart, mivel az első és a harmadik díjat Berczik Gyula nyerte, aki a posta saját építészeként nem is lehetett volna résztvevő. Bővebben >>
Schmidl-sírbolt (Budapest, Kozma utcai zsidó temető)

Schmidl-sírbolt (Budapest, Kozma utcai zsidó temető)

Lajta Béla 1903-tól kezdve számos zsidó síremléket tervezett Budapesten. A Schmidl Sándor és felesége, Holländer Róza számára épített síremlék a Kozma utcai izraelita temetőben található. Bővebben >>
Gresham-palota (Budapest, Széchenyi István tér 5.)

Gresham-palota (Budapest, Széchenyi István tér 5.)

Vágó József már együtt dolgozott testvérével, amikor három évre munkát vállalt Quittner Zsigmond irodájában is. Így vehetett részt a Gresham Biztosító Társaság Roosevelt téri épületének tervezésében. Bővebben >>
Schiffer-villa (Budapest, Munkácsy utca 19/b)

Schiffer-villa (Budapest, Munkácsy utca 19/b)

Az 1910-1912 között épült Schiffer-villa Schiffer Miksa számára épült, aki a század első két évtizedének egyik legnagyobb építési vállalkozója volt. A geometrikus tömegekből összeállított egyszerű épület, gazdag belsőt rejtő összművészeti alkotás. Bővebben >>
Gutenberg-ház (Budapest, Gutenberg tér 4.)

Gutenberg-ház (Budapest, Gutenberg tér 4.)

A megbízó, a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyegylete komplex funkciójú épületet terveztetett Vágó Józseffel és Lászlóval. Bővebben >>
Dob utcai elemi iskola (Budapest, Dob utca 85.)

Dob utcai elemi iskola (Budapest, Dob utca 85.)

Hegedűs Ármin a főváros mérnökeként számos iskolát tervezett. A Dob utcai épületet egy szűk utcában, keskeny telken kellett kialakítania, ezért egyedi megoldásokat alkalmazott. Bővebben >>
Gellérthegyi műteremház (Budapest, Kelenhegyi út 12-14.)

Gellérthegyi műteremház (Budapest, Kelenhegyi út 12-14.)

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által építtetett műteremház eredetileg a főváros által kijelölt területen, a hatodik kerületben állt volna, amelynek a terveit 1897-ben szintén Kann Gyula készítette. Bővebben >>
Gróf-palota (Szeged, Tisza Lajos körút 20/b.)

Gróf-palota (Szeged, Tisza Lajos körút 20/b.)

Raichle J. Ferenc az 1890-es évek második felében nyitotta meg irodáját Szabadkán, majd 1907 körül Szegedre költözött. A Vajdaságban és Szegeden folytatott tervezői és kivitelezői tevékenységet. Bővebben >>
Andrássy-ebédlő

Andrássy-ebédlő

Rippl-Rónai József 1897-ben kapott megbízást gróf Andrássy Tivadartól (1857-1905) a család budai, Duna-parti palotája ebédlőjének megtervezésére. Az ekkor Párizsban élő művész által tervezett Andrássy-ebédlő az egyik első szecessziós enteriőr volt Magyarországon. Bővebben >>
Budapest, Rózsavölgyi Zeneműbolt

Budapest, Rózsavölgyi Zeneműbolt

Az Rózsavölgyi Zeneműbolt 1912-ben nyitotta meg új üzletét a Szervita tér 5. szám alatti üzletház alsó szintjén. A Lajta Béla által tervezett épületben a fiatal Kozma Lajos tervezte az üzlet belső kialakítását, amely a késő szecesszió formavilágát és motívumkincsét egyesítette a funkcionalizmus elemeivel. Bővebben >>
Budapest, Babocsay-villa

Budapest, Babocsay-villa

Az Andrássy út és a Dózsa György (Aréna) út sarkán álló kétszintes villa Árkay Aladár tervei szerint épült fel 1905-1906-ban, Babocsay Herman építési vállalkozó számára. Bővebben >>
Az 1900. évi párizsi világkiállítás

Az 1900. évi párizsi világkiállítás

Az 1900. évi párizsi világkiállításon a magyar iparművészeti részlegek különböző kiállítási csarnokokban felállított installációit a magyar pavilon historizáló épületének alkotói, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte. Bővebben >>
Az 1906. évi milánói világkiállítás magyar pavilonja

Az 1906. évi milánói világkiállítás magyar pavilonja

Az 1906. évi milánói világkiállítás magyar anyaga az olasz és a magyar iparművészeti kiállítást befogadó pavilonban került bemutatásra, melynek külsejét olasz építészek tervezték. Bővebben >>