Díszszekrény

1929 őszén az Iparművészeti Múzeum kiállításon mutatta be az elmúlt két esztendő gyűjteményi gyarapodását, régi és modern műtárgyakat. A Magyar Iparművészet című folyóirat beszámolója szerint ezek között szerepelt a "legjelentékenyebb új szerzemény a Kozma Lajos által tervezett, s az ő személyes irányítása mellett Kozma Károly műasztalos által remekbe készített dísz-szekrény, amely méltóképpen fogja reprezentálni a múzeumban úgy a külföldön már jól ismert tervező egyéni stílusát, mint nagy fejlettségű műiparunkat."

A kimondottan az Iparművészeti Múzeum számára tervezett szekrény mind formaadását, mind díszítményeit tekintve érdekes példája annak a rövid alkotói periódusnak, amely a húszas évek végén átmenetet jelentett a jellegzetes, s a tervező számára nagy népszerűséget hozó "Kozma-barokkból" a funkcionális bútortervezés irányába.

A hatalmas korpusz teteje négyes ritmusú ívekből kialakított, belsejében szintén íves záródású fülkéhez csatlakozó polcrendszer. A szekrény két nagyméretű, csuklós pánttal kifelé hajtogatható ajtóval nyílik, melyeken kívül-belül népies ízű, stilizált növényi ornamentumokból komponált arabeszk-szerű díszítmény fogja össze a figurális jeleneteket. A két szélső ajtószárnyon berakott felirat nevezi meg a bútor tervezőjét és készítőjét: FECIT CAROLUS KOZMA, ill. DELINEAVIT LUDOVICUS KOZMA

A szekrényhez készült vázlattervek, illetve az intarziadíszítmények rajzait az Iparművészeti Múzeum Adattára őrzi (KRTF-1696). A művészi terv ötletgazdagsága mellett csodálatot keltő a műtárgy magas szintű kivitelezése is. A fa természetes struktúráját tökéletesen érvényre juttató, selymes diófaborítás, s az abba rakott intarzia finomsága, technikai megoldásai a kitűnő asztalosmester, a Kozma Lajossal éveken át együttműködő Kozma Károly keze munkáját dicsérik.

Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében a szerkény kisebb méretű párdarabja is megtalálható (ltsz.: 54.1545).