Díszüveg - Az ókori római 'vasa diatreta' mintájára

Fúvott, színtelen, átlátszó üveg alaptesten, gyűrűszerűén ráfúvott, kivésett, kobaltkék réteggel borított gyűrű, illetve átlátszó- és tej-réteges, áttörtre csiszolt üveg.

Kerek, belső oldalán tejüveggel fedett, csipkeszerűen áttörtre csiszolt, karéjolt talpon felfelé bővülő, kihajló szájperemű, öblös táltest. A test középrészén körbefutó sáv, gyűrűszerűén ráfúvott, kivésett rétegből kialakított, kobaltkék üvegréteggel borított, az alaptesthez pöcökszerű nyúlványokkal kapcsolódó PAX VIVAT BELLUM NON (Éljen a béke, le a háborúval) felirat. A felirat és a talprész között vésett, antik modorú palmetta-fríz.

A tárgy technikájában és részben formai kialakításában is a késő antik római vasa diatreta (csiszolt, hálószerű díszítésű üvegedények) megoldásait követi (ld. itt).

L. Lobmeyr, a kitűnő osztrák üvegiparos az üvegiparról írott összegző jellegű munkájában (Die Glasindustrie: Ihre Geschichte, gegenwartige Entwicklung und Statistik. Stuttgart, 1874) nagy elismeréssel ír Pantocseknek a bécsi világkiállításon bemutatott, a vasa diatreták mintájára készült, különálló, kicsiszolt körirattal dekorált díszedényeiről.

Lobmeyr megemlíti, hogy az első ilyen edényeket Pantocsek 1866-ban állította ki, majd kettőt - melyek magyar és latin feliratúak voltak - az 1867. évi budai koronázási ünnepségek alkalmával Ferenc Józsefnek és Erzsebet királynénak ajánlott fel. (Lobmeyr i.m., p. 197.) Ezek egyike lehet az itt bemutatott, Wartha Vince műegyetemi gyűjteményéből 1948-ban az Iparművészeti Múzeumba került díszüveg.