Dombormű - Kálvária (a győri Frigyláda-emlék domborműve nyomán)
| Leltári szám: | 10917 |
|---|---|
| Alkotó: |
Mader, Johann Christoph (1697 - 1761) |
| Készítés ideje: |
1730 KÖRÜL (feltehetően)
|
| Készítés helye: | Bécs (Wien) |
Az álló téglalap alakú domborművázlaton a Kálvária jelenete látható. Távoli városháttér előtt a keresztre feszített Krisztus és a két lator. Bal oldalon a lovon ülő százados, jobb oldalon a hosszú rúdon spongyát nyújtó római katona. A kereszt tövében Mária és János, illetve a tömeg körvonalai.
Az ólomrelief kompozíciója nagyrészt megegyezik azzal a márványdomborművel, amely az 1731-ben VI. Károly császár megbízásából felállított győri Frigyláda-emlék talapzatát díszíti, s amelynek építészeti terveit nagy valószínűséggel Joseph Emanuel Fischer von Erlach udvari építész készítette. A Frigyláda-emlék szobrászati dekorációjának mesterére vonatkozóan a források nem tartalmaznak adatot.
Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a császári megbízást udvari szobrász teljesítette, Justus Schmidt 1933-ban a velencei származású bécsi mester, Antonio Corradini (1668-1752) kivitelező szerepét vetette fel. Ennek nyomán Voit Pál az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található ólomreliefet is Corradininek tulajdonította, s a győri relief modellójaként határozta azt meg. (Voit tévesen közli, hogy a reliefet 1921-ben Ernst-aukción vásárolták.)
Ingeborg Schemper-Sparholz 1993-ban elvetette az ólomrelief Corradini-attribúcióját, s a győri emlékmű domborműve nyomán a bécsi Akadémián készült ricordóként határozta azt meg.
Maria Pötzl-Malikova 2010-ben megjelent tanulmányában stíluskritikai szempontból nem tartotta megalapozottnak a győri Frigyláda-emlék szobrászati dekorációjának Corradini-attribúcióját, s a cseh származású Joshann Christoph Madernek (1697-1761) tulajdonította azt. Mader az 1730-as években Bécs egyik vezető szobrászmestere volt, s 1730-ban ő készítette a pesti Invalidus-palota főhomlokztának attikafalán elhelyezett, mára elpusztult szoborgalériáját is (ld. itt). Pötzl-Malikova az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött ólomreliefet is Mader műveként hatázozta meg, készítési idejét azonban későbbre, a 18. század közepére tette.
Irodalom
- Szerk.: Bubryák Orsolya: Das Bundesladedenkmal in Györ (Raab) und die Frage seines ausführenden Künstlers. 'Ez világ, mint egy kert…' Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. MTA BTK Művészettörténeti Intézet, Budapest, 2010. - 627-646. (Pötzl-Malikova Maria)
- Szerk.: Pataki Judit: Művészet és Mesterség. CD-ROM. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1999. - fém 65.
- Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - Nr. 269.
- Szerk.: Galavics Géza: Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 1993. - Nr. 170. (Schemper-Sparholz Ingeborg)
- Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 1.51. (Békési Éva)
- Mojzer Miklós: A Magyar Nemzeti Galéria késő reneszánsz és barokk kiállítása. Képek és szobrok. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1982. - p. 39., nr. 433.
- Szerk.: Jakabffy Imre: Ein unbekantes Werk von Antonio Corradini Ars Decorativa 3, 1975. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1975. - p. 81-91. (Voit Pál)
- szerző: Layer Károly: A külföldi fémművesség. Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma műtörténeti magyarázatokkal. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1927.
- Szerk.: Csányi Károly: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyűjteményei - az iparművészet rövid történetével. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1926. - Nr. 126.
- Szerk.: Györgyi Kálmán: Az O. M. Iparművészeti Múzeum gyűjteményei. A külföldi fémművesség. Magyar Iparművészet XVIII. évfolyam, 18. (1915). Országos Magyar Iparművészeti Társulat, Budapest, 1915. - 173. (képe: 177.) (Layer Károly)
