Feszület - Krisztus a kereszten

A középkori ötvösség egyik legvonzóbb ága a limoges-i zománcművesség, amely a 12–14. században virágzott. Ebben az időben főként főként szakrális rendeltetésű tárgyakat készítettek a Franciaország középső részén fekvő városban. A kor limoges-i ötvösművészetének legfontosabb díszítőeljárása az ún. beágyazott zománc: a réz vagy bronz alapba vájt mélyedést fémoxiddal színezett – főként kék és zöld árnyalatú – zománcmasszával töltötték ki. Az így megmunkált felületet kiégetés és csiszolás után rendszerint aranyozták, kiemelve a formák kontúrjait.

A középkor folyamán számos limoges-i ötvösmű jutott Magyarországra, amelyek túlnyomó többségét a Nemzeti Múzeum és az esztergomi Főszékesegyház Kincstár őrzi. Az Iparművészeti Múzeum limoges-i tárgyai főként magángyűjteményekből származnak, melyek a 19-20. századi műgyűjtés eredményeként kerültek Magyarországra.

Az itt bemutatott limoges-i feszület, amely a gyűjtemény legrégibb zománcműves darabja, egykor egy körmeneti kereszt elülső lapja volt. A plasztikusan megformált Krisztus alakja fölött a kereszt szárának csúcsán az Atya áldást osztó kézfeje láthaó, alatta az IHS és XRS betűkkel. A keresztfát zöld színű zománcsáv jelzi, melyet kék alapon színes zománcos pettyek, körök és virágok öveznek.

A feszület Kuffner Raul Lajos (1886-1962) ajándékaként került az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe 1939-ben, abban az évben, amikor feleségével, a neves lengyel art deco festővel, Tamara de Lempickával a nácizmus elől az Egyesült Államokba emigrált. Kuffner Raul édesapjától, Kuffner Károlytól (1847-1924), a magyardiószegi cukorgyár tulajdonosától örökölte a feszületet, amely 1912-ben szerepelt a Szent György Céh kisplasztikai kiállításán. (Vö.: A kisplasztikai kiállítás lajstroma. A Gyűjtő, 1912, Nr. 175. és 123. p. kép. Éber László: A Szent-György-Czéh kisplasztikai kiállítása. Vasárnapi Újság, 1912, p. 251.)