Gyűrű

A gyűrű felső harmadában csigás elemekből formált, plasztikus sínjét tábla gyémánttal foglalt csonka gúla idomú, tagolt foglalatú fejrész koronázza. A felső részén karéjos kiképzésű foglalat teljesen elfedi a kő oldalát. A mérete alapján egyértelműen női gyűrűt egykor értékes zománcdekoráció színesítette. A fehér, zöld és fekete – mára már csak nyomokban jelenlévő – zománcszínek a felső harmad belső oldalára is kiterjedtek. A foglalatos fejrész belső oldalának sugarasan zománcozott kialakítása jellegzetes sajátosság a manierista ékszerművészetben. Zománcdísze híján lehetőség adódik arra, hogy a gyűrűt szinte nyers öntvény állapotában lássuk.

A 16–17. századi forrásokban gyakran olvashatunk jegyajándékul adott gyémántos gyűrűkről, mivel a gyémánt az állhatatosság és hűség kifejezője volt. Minden bizonnyal e gyűrű is ebből a célból készült.