Kabinetszekrény (asztalszekrény)

Bútorgyűjtemény

Leltári szám: 5305
Készítés ideje:
17. SZÁZAD 2. FELE
Készítés helye: Dél-Németország; Augsburg (feltehetően)
Anyag: ébenfa
Technika: pietra dura berakás
Méretek:
magasság: 225 cm
magasság: 78 cm
szélesség: 126 cm
mélység: 53 cm
magasság: 144 cm
szélesség: 112 cm
mélység: 49 cm

Ébenfa, romképes márvány és ún. pietra dura (kemény kő) berakással. Utóbbi itáliai, eredetű mozaik: színes márványból, féldrágakövekből: jáspisból, achátból, lapis lazuliból, aragonitból, illetve a színes kvarcok változataiból: kalcedonból, dentrites kvarcból, azuritból, millefioriból álló (inkrusztáció). A kabinetszekrény zöld színű oszlopai szerpentinkőből, a sárgák kalcedonból készültek.

19. századi asztala négy esztergályozott lábon áll. Maga a kabinetszekrény két elemből tevődik össze: egy kocka alakú nagyobb és egy ívelt lezárású kisebb tároló részből, amelyeknek közepén egy ajtó köré komponálva helyezkednek el az apró fülkék és fiókok. Az ajtókat, lent és fent aranyozott bronz talpú és korinthoszi oszlopfejezetű sárga, zöld márványoszlopok fogják közre. Az ajtó és fiók homloklapokon a romképes márványlapocskák virágokat, madarakat ábrázoló féldrágakő berakással váltakoznak. A millefiori, a hellenisztikus Egyiptomból származó üvegtechnika: Az egybefogott, különböző színű üvegszálakat feldarabolják, s a virág, madár és egyéb formájú mintákat az olvadt üvegbe rakják. A kabinetszekrény érdekessége, hogy a kifejezetten firenzei eredetű pietra dura technika az Augsburgra jellemzőbb szeletelt márvány vagy romképes márvány díszítésmóddal párosul. A kutatás jelenlegi állásában csak feltételezhető, hogy a készítés helyeként cseh, prágai területek is szóba jöhetnek.

Irodalom

  • Szerk.: Pataki Judit: Az idő sodrában. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek története. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 8. (Vadászi Erzsébet)