Kiállításfotó - gótikus kelyhek az 1884. évi ötvösmű kiállításon

A Nemzeti Múzeum épületében 1884-ben megendezett történeti ötvösmű-kiállítás anyagának jelentős részét a különféle liturgikus tárgyak (kelyhek, monstranciák, ereklyetartók stb.) tették ki.

Czobor Béla, a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának segédőre így írt a kiállított klenódiumokról az általa szerkesztett Egyházművészeti Lap című folyóiratban:

Egyházi műkincseink a múzeumi képtár felülvilágított nagytermében voltak közszemlére kitéve. Négy kisebb és egy nagyobb szekrény és tizenkét üvegezett fali tárlóban voltak műtárgyaink elhelyezve. A rendezőség a chronologiai sorrendet és ezen belül lehetőleg a rokon tárgyak csoportosítását fogadta el vezérfonalúl. (...) Kiállításunk fénypontját azon dús sorozat képezte, mely a régi kelyhekből volt a második teremben összeállítva. (...) Kivált a XV-XVI. századból számra nézve tekintélyes anyag volt együtt látható.

Szendrei János, a Nemzeti Múzeum régiségtárának munkatársa a Vasárnapi Ujság 1884. február 24-i számában így írt a kiállítás egyházművészeti szekciójáról:

A második nagy terem hat szekrényében s a falkörüli tárlókban állíttatott fel valamennyi egyházi ötvösmunka, melyeket nemcsak hazánk főpapjai, - a prímás kivételével, - de még külföldi vallásos testületek is, mint pl. az aacheni székeskáptalan s a mária-czelli világhírű bú­ csújáró hely benczései a legnagyobb készseggel bocsátottak a kiállítási bizottság rendelkezésére. (...) A következő óriási szekrényben az igazi erőteljes góth művészet legremekebb alkotásai, s néhány más kora renaissance-müemlék van fölhalmozva. Méter-magas monstrantiák, másképen úrmutatók, szebbnél szebb keresztek, hat darab püspöki pásztorbot s közel száz darab egyházi kehely, a XV. és XVI-ik századból, nagyobbára bámulatos szépségű zománcz-művekkel.