Kisplasztika - Apolló Python sárkány tetemével

Kerámia- és üveggyűjtemény

Leltári szám: 18285
Alkotó:
Kändler, Johann Joachim (1706 - 1775) / modell
Készítés ideje:
1745 KÖRÜL
Készítés helye: Meissen
Jelzés: kék kardjel
Anyag: porcelán
Technika: aranyozott; máz felett színesen festett
Méretek:
magasság: 27,5 cm
átmérő: 14,5 cm

Johann Joachim Kändler az 1710-ben alapított első európai porcelánmanufaktúra, a meisseni porcelángyár legjelentősebb szobrásza és a műfaj egyik legtermékenyebb alkotója volt. Korai plasztikái, amelyek legnagyobbrészt a manufaktúra alapítója, Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király számára készültek, gyakran életnagyságú szárnyasok, a mozgalmas, a barokk realizmus erejével ható művek. Az anyagot egyre inkább megismerve teremtett új műfajt, a porcelán-kisplasztika sajátos műfaját. Plasztikáit, amelyek szinte a kor valamennyi divatos témáját feldolgozzák, visszafogott festésükkel, a részletek gondos és pontos megmintázásával hiteles kor-dokumentumokként is szemlélhetjük.

Itt bemutatott mitológiai tárgyú szobra Apollót ábrázolja fa alatt ülve, amint hangszerét pengetve énekel, lába mellett a legyőzött Python teteme látható. A monda szerint Apolló ötnapos korában ölte meg a bűzös, dögvészt lehelő, útját álló sárkányt (vö. Ovidius: Átváltozások, I. 416–451.). Saját diadala emlékére jóshelyén ötévenként ismétlődő versenyjátékokat alapított, a Phythiát. A jóshelyre delfin alakját öltve – Appollón Delphiniosként – krétai hajósokat csalt, akik első papjai lettek ott, Delphoiban, jósnője pedig a legyőzött sárkány nevére emlékeztetve Pythia.

Az Apolló-szobor egy sorozat részeként készült, melynek további darabjai a kilnec múzsát ábrázolják. Kändler feltehetően Nagy Frigyes porosz király megbízásából mintázta a figurákat. A sorozat Thália alakját ábrázoló darabját a drezdai Porcelánmúzeum őrzi (ld. itt).

A kisplasztika jogász Surányi Béla ajándékaként, a műgyűjtő hagyatékából került az Iparművészeti Múzeumba, egy másik meisseni kisplasztikával együtt, amely a részeg Szilénoszt ábrázolja szamárháton. (ltsz. 18286).

Hagyatékának árveréséről ld. Surányi Béla hagyatékának aukciója a M. Kir. Postatakarékpénztár Árverési Csarnokában. (Árverési Közlöny, 1934/4.)

A kisplasztika feltehetően azonos azzal az Apolló-szoborral, amely egykor Gerhardt Gusztáv (1847-1910), majd Holitscher Róbert (1871-?) gyűjteményében volt. (Ld.: Sammlung des Königl. ungar. Hofrats Gustav von Gerhardt, Budapest. Versteigerung. I. Kunstgewerbe. Rudolph Lepke's Kunst-Auctions-Haus, Berlin, 1911, Nr. 62., 11. tábla Holitscher Róbert építész gyűjteménye. Az Ernst-Múzeum aukciói, 1. Ernst Múzeum, Budapest, 1917, Nr. 637., 45. tábla).

Irodalom

  • Szerk.: Pataki Judit: Az idő sodrában. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek története. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 126. (Balla Gabriella)
  • Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 6.161. (Katona Imre)
  • Nékám Lajosné: Meisseni porcelán a Budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Corvina Kiadó, Budapest, 1980. - Nr. 35.