Lapostányér - A Nero császár által építtetett római vízvezeték látképével (Alexandra Pavlovna étkészletének része)

Kerámia- és üveggyűjtemény

Leltári szám: 58.942.3
Gyár / műhely: Cári porcelánmanufaktúra (Szentpétervár)
Készítés ideje:
1790 - 1796
Készítés helye: Szentpétervár
Jelzés: alján máz alatti kékkel cirill E (a szentpétervári
porcelánmanufaktúra jegye Nagy Katalin
/Jekatyerina/ cárnő idejéből)
Anyag: porcelán
Technika: aranyozott; máz felett színesen festett; öntött
Méretek:
átmérő: 24,5 cm
magasság: 4 cm

A tányér egy több mint 60 darabból álló étkészlethez tartozik, amely Habsburg József Antal főherceg (1776–1846) – ismertebb nevén József nádor – első felesége, Alexandra Pavlovna (1783–1801) nagyhercegnő - I. Pál orosz cár (1754–1801) leánya - kelengyéjének részét képezte. Az étkészlet minden bizonnyal 1800 feburárjában került Magyarországra, amikor a hercegnő beköltözött a nádori rezidenciaként szolgáló budai királyi palotába.

Az étkészlet az 1744-ben Erzsébet cárnő (1709–1762) pártfogásával alapított szentpétervári Cári Porcelánmanufaktúrában készült. A változatos formájú tálalóedények – a talapzaton álló levesestál, a pecsenyék, mártások, köretek, pástétomok, fűszerek, eszenciák, gyümölcsök, csemegék tálalására szolgáló, poharak hűtésére, italok keverésére használt edények – mindegyike ritkaság. A pétervári cári porcelángyár ugyanis elsősorban az uralkodó és családja számára dolgozott, azaz a manufaktúra termékei elsősorban a cári udvar reprezentációját szolgáltáták, s csak ritkán kerültek külföldre ajándékként, így Európában csak kevés gyűjtemény büszkélkedhet a budapesti étkészlethet hasonló darabokkal.

A klasszicista stílusú készlet díszítése mértékletes. Az edények peremén a formai tagolást követő sávokat rózsákból álló mustra tölti ki, amely arany-alapú színes festéssel készült. A finoman mintázott plasztikus edényfogók – maszkok, articsókák – aranyozottak. A tálak, tányérok tükrében, illetve az edények oldalán gyöngysoros keretben az ókori Itália épületeit, romjait ábrázoló, színesen festett képecskék láthatók. A veduták részben Giovanni Battista Piranesi (1720–1778) 1756-ban készült, Antichita Romane címmel kiadott metszetsorozata, részben más, hasonló metszetalbumok nyomán készültek. Az edények alján francia nyelvű feliratok is megnevezik a vedutákon ábrázolt épületeket.

Az itt bemutaott tányér alján a Les acquedues Neroniens felirat olvasható, azaz a tányér tükrében látható veduta azt a vízvezetéket ábrázolja, amelyet i.sz. 60 körül a Nero császár által építtetett, hogy biztosítsa Domus Aurea néven ismert palotája vízellátását (ld. itt). A tányéron ábrázolt látképhez Piranesi rézmetszete szolgált előképül (ld itt).

Irodalom

  • Szerk.: Szvoboda Dománszky Gabriella: József nádor (1776-1847) Pest-Budán. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 1997. - p. 93.