Legyező - A szabin nők elrablása

Huszonkét darab faragott, áttört, festett, gyöngyház berakással és rátéttel díszített elefántcsont küllőn akvarellel, pontozó és vonalkázó technikával festett pergamenlap. A küllőket csiszolt ékkövet magába foglaló ezüstszegecs fogja össze. A szegecs alatt gyöngyház rátét erősíti a záróküllő legalsó szakaszát.

Az erőteljes színezésű lapot kék és piros alapú, arannyal mintázott chinoiserie keretdísz veszi körül. Három, szimmetrikusan elhelyezett csoportban birkóznak egymással a római katonák és a szabin nők.
A háttérben balra timpanonos épület, középen obeliszk, jobbra a harcra jelt adó Romulusz látható (Livius I, 9). Az ábrázolás Pietro da Cortona festményének (Róma, Pinacoteca Capitolana - ld. itt) kompozíciója nyomán készült, közvetlen előképének – minden valószínűség szerint – Pietro Aquila (1692) rézmetszete tekinthető (ld. itt). A legyező esetlenül megformált, nehézkes alakjai már alig, viszont csoportosításuk, valamint egyéb járulékos elemek – épületrészletek, harci jelvények –, viszonylag híven követik az előképet.

A Cortona-kép erőtől duzzadó, kívánatos domborulatokkal bíró szereplőiből vastag, eltésztásodott figurák váltak. A három csoport – a legyezőlap formátumából következően – eltávolodott egymástól, s néhány alakkal ki is egészült a két szélen. A hátlapon az előtérben fák között, egymással szemben ülő pár, a háttérben udvarház, a fölötte emelkedő hegy csúcsán város. A különleges, aprólékosan megmunkált küllők alsó része kerek, valamint három- és négykaréjos nyílásokat formáz. A fölső harmadban három szabálytalan alakú, festett kartusban bárányt etető puttók és virágváza. A kartusok közötti gyöngyház berakáson indák között madarak és kariatidák (?).

A záróküllőn festett indákból kinövő kariatida fölött, gyöngyház indák között furulyázó alak, legfölül sellő.