Műtárgyfotó - Mars és Venus című falikárpit a budai Sándor-palota ún. gobelin-termében

Adattár - Fényképgyűjtemény

Leltári szám: FLT 11653
Készítés ideje:
1900 KÖRÜL
Készítés helye: Budapest
Anyag: albumin fotópapír
Technika: fekete-fehér fotó
Méretek:
magasság: 23 cm
szélesség: 20,5 cm

A kárpit a Francois Boucher kartonjai alapján készült Istenek szerelmei (Amours des Dieux) című sorozat része, amelyből több mint 30 példányt szőttek Beauvais-ban az 1750 körüli években.

Az itt bemutatott, Mars és Venus című kárpit 1752-ben készült herceg Esterházy Pál Antal (1711-1762) tábornagy és felesége, Maria Anna Lunati-Visconti (1713-1782) hercegnő megrendelésére, amint arról kettős címerük is tanúskodik a kárpit felső bordűrjén.

A beuavais-i manufaktúra számadáskönyvei szerint Esterházy Pál Antal négy kárpitot rendelt meg az összesen kilenc darabos sorozatból a három további kárpit témája: Bacchus és Ariadné, Venus Vulcanus műhelyében, Európa elrablása. (Ezeket reprodukálja: Maurice Vaucaire: Les Tapisseries de Beauvais. Sur les cartons de F. Boucher. In: Les Arts, 1902, No. 7, 10-17. - ld. itt).

A herceg feltehetően a bécsi Esterházy-palotában helyezte el a kárpitokat, amelyek halála után, 1768 körül a Magyar Udvari Kancellária bécsi palotájába kerültek, ahol az 1769-es inventárium tanúsága szerint a tanácsterem falain kaptak helyet.

1882-ben, Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején három kárpit a miniszterelnöki rezidenciaként szolgáló budai Sándor-palotába került Bécsből, ahol a fogadóteremben helyezték el azokat (ld. itt). (A negyedik kárpitot 1913 után szállították Bécsből a Sándor-palotába).

1944 telén a négy kárpitot a Sándor-palota egyéb berendezési tárgyaival együtt a Műegyetem pincéjébe menekítették, ahonnan a szovjet csapatok hadizsákmányként elszállították azokat.

A kárpit színvilágáról Zádor István 1928-ban készült festménye alapján alkothatunk fogalmat, amely a Kieselbach Aukciósház 2016. évi tavaszi aukcióján szerepelt 174. sorszámmal (ld. itt).

A kárpit egy másik példányát Leopold Seligmann kölni gyűjteményből közli: Heinrich Göbel: Die Wandteppiche und ihre Manufakturen in Frankreich, Italien, Spanien und Portugal. Teil II, Bd. II. Leipzig 1928, Nr. 235. - ld. itt).

Irodalom

  • Szerk.: Mravik László: Sacco di Budapest and Depredation of Hungary, 1938-1949. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1998. - Nr. 41106.
  • László Emőke: Flamand és francia kárpitok Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest, 1980. - p. 32.
  • Bierbauer (Borbíró) Virgil: A budavári miniszterelnökségi palota. Magyar Művészet, 4. (1928). 1928. - 325-334:332.
  • Szerk.: Györgyi Kálmán: A bécsi magyar ház. Magyar Iparművészet XVI. évfolyam, 16. (1913). Országos Magyar Iparművészeti Társulat, Budapest, 1913. - 48-49., 85. kép (Lengyel Géza)
  • A miniszterelnöki palota. Vasárnapi Ujság, 46. (1899), 15. sz.. 1899. - 237-238.
  • A magyar ministerium palotája Bécsben. Vasárnapi Ujság, 46. (1899), 20. sz.. 1899. - 332.