Négyszögü zongora /square fortepiano/
| Leltári szám: | 67.212.1 |
|---|---|
| Alkotó: | |
| Készítés ideje: |
1800 - 1815 KÖRÜL
|
| Készítés helye: | London |
| Jelzés: | A billentyűzet fölött tussal rajzolt jelzés olvasható: TOMKINSON LONDON. |
|---|---|
| Anyag: | ébenfa; mahagóni; rózsafa (paliszander); szaténfa; tölgyfa |
| Technika: | áttört; berakás; csontborítás; faragványokkal |
| Méretek: |
magasság: 82 cm
hosszúság: 169 cm
mélység: 61,5 cm
|
A hangszer függőleges és vízszintes vonalait a szalag-berakással díszített keskeny perem, az egyenes lábak, s az azokat összekötő vízszintes hevederek hangsúlyozzák. Az asztalzongora fedőlapja felhajtható, hátrafektetve kottatartóul is szolgálhat. Az alsó billentyűk elefántcsont-, a felsők ébenfa lapokkal borítottak. A billentyűzet fölött tussal rajzolt jelzés olvasható: TOMKINSON LONDON. Az oldalhangolású asztalzongora hangterjedelme 5 oktáv + kvint: F1-C4. Kiváltó nélküli lökőmechanikája van. Egykori térdregiszterének csak helye van meg. A finom arányú, könnyed és funkcionális felépítésű hangszer az angol klasszicizáló bútorművészet úgynevezett Regency periódusának jellegzetes jegyeit hordozza. Az Iparművészeti Múzeum korai kalapácszongorákból álló gyűjteményének egyik jelentős darabja.
Irodalom
- Szerk.: Péter Márta: A klasszicizmustól a biedermeierig. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 2.34. (Zlinszkyné Sternegg Mária)
- Szerk.: Batári Ferenc: Brit iparművészet az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben a 17. századtól a 20. század elejéig. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1988. - Nr. 36.
