Megnevezés: Alkotó: Anyag:
Technika: Készítés ideje: - Készítés helye:
Gyűjtemény: Leltári szám:


Négyszögü zongora /square fortepiano/

A hangszer függőleges és vízszintes vonalait a szalag-berakással díszített keskeny perem, az egyenes lábak, s az azokat összekötő vízszintes hevederek hangsúlyozzák. Az asztalzongora fedőlapja felhajtható, hátrafektetve kottatartóul is szolgálhat. Az alsó billentyűk elefántcsont-, a felsők ébenfa lapokkal borítottak. A billentyűzet fölött tussal rajzolt jelzés olvasható: TOMKINSON LONDON. Az oldalhangolású asztalzongora hangterjedelme 5 oktáv + kvint: F1-C4. Kiváltó nélküli lökőmechanikája van. Egykori térdregiszterének csak helye van meg. A finom arányú, könnyed és funkcionális felépítésű hangszer az angol klasszicizáló bútorművészet úgynevezett Regency periódusának jellegzetes jegyeit hordozza. Az Iparművészeti Múzeum korai kalapácszongorákból álló gyűjteményének egyik jelentős darabja.
Szerk.: Péter Márta: A klasszicizmustól a biedermeierig. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 2.34. (Zlinszkyné Sternegg Mária)

Szerk.: Batári Ferenc: Brit iparművészet az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben a 17. századtól a 20. század elejéig. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1988. - Nr. 36.

<< Vissza a találati listához