Paraván

Az ötrészes, metszett üveglapokkal áttört, háromszög záródású ellenző valódi dísze a kétoldalt elhelyezett intarzia. A profilban ábrázolt, fedetlen keblű, nyújtott, kecses nőalakok hullámzó hajéke és ruházata a skót Charles Rennie Mackintosh vagy a Wiener Werkstätte művészeinek - főként Kolomann Moser - alakjait idézi fel. A szívben végződő ruhadíszeik és az ellenző talapzatán elhelyezett fémlemez motívumai viszont a Gödöllői Művésztelep törekvéseivel mutat rokonságot. A többféle fából, fémből és gyöngyházból készült berakások a magyar szecesszió bútorművészetének talán legszebben kidolgozott nőalakjai. Az üvegezett ellenző térelválasztó funkciót látott el, a két szélső tag tetején konzolszerű elem helyezkedik el. A bútordarab eredetileg feltehetőleg az építész Vágó József lakásának berendezéséhez tartozott, aki berendezési tárgyain, bútortervein előszeretettel alkalmazott intarziákat. Bátyjával, Vágó Lászlóval közösen tervezett alkotásaik gyakran a Wiener Werkstätte formakincséhez álltak közel, „magyaros ízzel", motívumokkal „fűszerezve". Az ellenző az építész lakásának későbbi tulajdonosaitól került az Iparművészeti Múzeumba.