Serleg - ún. harangvirág-serleg

Ötvösgyűjtemény

Leltári szám: 19117
Készítés ideje:
1570 - 1600
Készítés helye: Nürnberg
Jelzés: jelzetlen
Anyag: aranyozott ezüst
Technika: cizellált; öntött díszítés; trébelt díszítés
Méretek:
magasság: 20 cm
talpátmérő: 9 cm
szájátmérő: 11 cm
súly: 372,7 g

A 16. századi céhszabályok szerint Közép-Európa-szerte a mesterré válás egyik feltétele volt a harangvirág formájú serlegek készítése. A század utolsó negyedéből jónéhány ilyen serleg maradt fenn különböző gyűjteményekben. Az itt bemutatott példány a tárgytípus kialakulásának helyszínéről, a korabeli Európa első számú ötvösközpontjából, Nürnbergből származik.

Háromkaréjos talpon álló serleg stilizált harangvirág alakú edénytestét gazdag és változatos trébelt ornamen­ tika díszíti. A szájperem alatti hat kartusban egy-egy részeg puttófigura látható különböző állatok (birka, oroszlán, kutya, majom, sertés) társasá­ gában, mintegy a túlzásba vitt borivás káros következményeire figyelmeztetve: egyikük alszik, a másik fegyverrel hadakozik, a harmadik csörgősipkában bolondozik, a többi tót­ ágast áll, ültében eldől [?] és fekve öklendezik. A kíméletlenül naturális ábrázolások a nürnbergi Peter Flötnernek (1485–1546) az ittasság fokozatait bemutató, a Noé-történethez kapcsolódó népmeseciklusokkal összefüggő rézmetszetei nyomán készültek. A bortól megmámorosodott puttók alakjait a serleg alsó részén három mitológiai figura (Klió, Kronosz és Danaé) kíséri.

A 16. század utolsó negyedéből mintegy tíz analóg példányát tartja számon a nemzetközi szakirodalom. Ezek közül a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum harangvirág-serlege (Akeleipokal) áll közeli kapcsolatban az itt bemutatott serleggel (ld. itt).

Irodalom

  • Szerk.: Pataki Judit: Az idő sodrában. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek története. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 142. (Pandur Ildikó)
  • Szerk.: Mikó Árpád: Jankovich Miklós (1773-1846) gyűjteményei. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2002. - Nr. 83. (Békési Éva)
  • Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - Nr. 214.
  • a kiállítást rendezte: Szilágyi András, Békési Éva: Nürnbergi ötvösmunkák: XV-XIX. század. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1992. - Nr. 61.
  • szerző: Szilágyi András, Ács Piroska: Művészet és Mesterség. Fémművesség. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1989. (Szilágyi András)
  • Szerk.: Péter Márta: Reneszánsz és manierizmus. Az európai iparművészet korszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1988. - Nr. 162. (Szilágyi András)
  • Szerk.: Voit Pál: Ötvösművészet. Régiségek könyve. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. - és 27. kép (Weiner Piroska)
  • Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - Nr. 113.
  • Mihalik Sándor: Die ungarische Beziehungen des Glockenblumenpokals. Acta Historiae Artium, 6. (1959). 1959. - 44-47.
  • Szerk.: Voit Pál, Csernyánszky Mária: Az Iparművészeti Múzeum mesterművei. 1896-1946. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1946. - p. 11.
  • Szerk.: Hampel József: A bor hatásainak allegoriái régi ötvösműveken. Archeologiai Értesítő, 19. új évfolyam, 3. füzet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1899. - p. 196-206 (Mihalik József)
  • Szerk.: Hampel József: Nürnbergi mesterpoharak. Archeologiai Értesítő, 7. új évfolyam. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1887. - p. 41-45 (Radisics Jenő)
  • Radisics Jenő: Harangvirág-serleg. Művészi Ipar, 1. (1885-86). 1886. - 170-177.
  • Szerk.: Pulszky Károly, Radisics Jenő: A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma. Franklin Társulat, Budapest, 1884. - III. terem, XVI. szekrény, Nr. 7.