Tányér - szőlőleveles mintával
| Leltári szám: | 21927 |
|---|---|
| Gyár / műhely: | Meisseni Porcelángyár |
| Készítés ideje: |
1823
|
| Készítés helye: | Meissen |
| Jelzés: | hátoldalán masszába nyomva: 23 (évszám); máz alatt kékkel festett gyári jegy (két, keresztbetett kard); máz felett zölddel festve: 27 |
|---|---|
| Anyag: | porcelán |
| Technika: | aranyozott; gipsznegatívba préselt |
| Méretek: |
átmérő: 23 cm
magasság: 2,6 cm
|
A tányér rozettaszerű, gyöngyös közepét három rétegben egymásra helyezett szőlőlevelek veszik körbe. A belső és a külső levélsor aranyozása matt, a középső, fehéren hagyott levélsoron az erezet rajza és a levelek kimagasodó pereme fényes aranyozású. A grafikai eszközök hangsúlyossá teszik a természetes lenyomatok finom plasztikáját.
A szőlőleveles, domborműves mintát a 18. sz. végétől a 19. sz. végéig mind a kőedény, mind a porcelángyárak Európa-szerte népszerűsítették. Barbara Mundt egy rokon, 1836-1940 között készült tányér esetében "ónémet-görögösnek" nevezi a motívumot, ismertetve, hogy a reliefdekorok Meissen számára nagy üzleti sikert hoztak, mintáik a préselt üvegek formáival kölcsönhatásban álltak. (Barbara Mundt: Historismus - Kunstgewerbe zwischen Biedermeier und Jugendstil. München 1981, p. 207., 210. kép p. 211., 207. kép.)
Irodalom
- a kiállítást rendezte: Batári Ferenc, Vadászi Erzsébet: Historizmus és eklektika. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1992. - Nr. 202. (Csenkey Éva)
