Tálca (készlet része) - A balatonfüredi kikötő látképével (az ún. balatonfüredi kávéskészlet része)

Kerámia- és üveggyűjtemény

Leltári szám: 52.2459.1
Gyár / műhely: Fischer Mór porcelángyára (Herend)
Készítés ideje:
1860 KÖRÜL
Készítés helye: Herend
Jelzés: alján, máz feletti kékkel a herendi gyár jegye ( koronás magyar címer )
Anyag: porcelán
Technika: aranyozott; máz felett színesen festett; öntött
Méretek:
magasság: 4,1 cm
átmérő: 36,5 cm
átmérő: 26,5 cm

A legismertebb magyar porcelánmanufaktúra, Herend 1839-től működött Fischer Mór (1799-1880) vezetésével. Az alapító Stingl Vince (1796-1850 körül) volt, aki kis keménycserép (kőedény) műhelyt, üzemet létesített 1826-ban Herenden, porcelánkísérleteket is folytatott, ám ezek nem jártak sikerrel. A porcelánmanufaktúra tényleges alapítójának Fischer Mórt kell tekintenünk.

Fischer főúri családok megfogyatkozott korai bécsi, meisseni, sevres-i készleteinek kiegészítésére, távol-keleti díszporcelánok másolására kapott megbízást. A porcelángyáros szenvedélyesen törekedett arra, hogy reprodukálja, vagy másolataival – a kivitelezés igényessége révén, ha lehet – túl is haladja a megismert porcelán-remekek színvonalát. Művészi ambíciója szorgalommal párosult. A megrendelések nyomán a herendi manufaktúra idővel olyan mintakincset halmozott fel Fischer Mór korszakában, amely a folyamatos továbblépést, az új forma- és dekorváltozatok gazdag arzenálját eredményezte. A megfelelő minőségű porcelánok újragyártásában tökéletességre törekedett.

Fáradozása eredménnyel járt, darabjai hamarosan tetszést arattak. Kiváló üzleti érzékkel mutatta be termékeit előbb az első magyar iparműkiállításon, majd később, az 1851-ben, Londonban megrendezett első világkiállítástól valamennyi világkiállításon. Mutatós, igényesen megfestett porcelánjait elismeréssel fogadták, díjakkal jutalmazták.

Fischer Mór korszakának talán egyik legszebb emléke a Balatonfüredi készlet. A tete a tete, azaz kétszemélyes készlet formavilága rokokó jellegű, festése a 19. század romantikus tájképábrázolásainak jegyében készült, Szerelmey Miklós (1803-1875) 1848-ban megjelent Balaton-albumának kőnyomatai alapján. A készleten tizenegy nagyobb balatoni tájkép és hat kisebb ábrázolás látható. A tájképek főként a kor kedvelt üdülőhelyét, Füredet ábrázolják a Horváth-házzal, a gyógyvíz ivókútjával, amelyről Szerelmey albuma így ír: a főforrás vagy ivókút a sétatér nyugati részén. Ez a többiek felett kitűnő kis csarnokkal van körülvéve, melynek kúpját négy oszlop tartja, s a lemenet a kúthoz négy oldalról lépcsőkön történik, hol a savanyúvíz vas rostély alatt őriztetik.

A készlet cukortartóján Tihany távlati képe is megjelenik, a környék legszebb műemlék épületével, a tekintélyes bencés apátsággal. Több képen is szerepel az első balatoni gőzhajó, amelyet Kisfaludy Sándorról neveztek el, és 1846-ban Széchenyi István (1791-1860) születésnapján, szeptember 21-én bocsátottak vízre.
A készlet élénk színei, a részletgazdag miniatűr képek, a sárga alapú, arannyal festett rácsos, rocaille-os, kagylós keretelés roppant gazdag hatást keltenek. Az egyik csészealj peremének alján minden íven egy-egy, a Balaton vidékén fészkelő madár miniatűr képe is látható. A csészék belső oldala és a csészeöblök szintén gazdagon dekoráltak.

Irodalom

  • szerző: Vadas József: A magyar iparművészet története. A századfordulótól az ezredfordulóig. Corvina Kiadó, Budapest, 2014. - 11. kép
  • Szerk.: Horváth Hilda, Szilágyi András: Remekművek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. (Kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. - Nr. 108. (Balla Gabriella)
  • Balla Gabriella: Hőskorszak, fénykorszak. Fischer Mór gyára. Herend. A Herendi Porcelánmanufaktúra története. Herendi Porcelánmanufktúra Rt., Herend, 2003. - 67-71.
  • Szerk.: Siemen Wilhelm: Ceramic - Culture - Innovation, 1851-2000. Deutsches Porzellanmuseum, Hohenberg an der Eger, 2002. - p. 27.
  • Herend. Exhibition presenting relations between Herend and Queen Elizabeth, the House of Habsburg. The Yomiuri Shimbun, Osaka, 2000. - Nr. 24.
  • Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - Nr. SZ/75.
  • Varga Vera: Herend: herendi porcelán mesterművek Magyarországról. Asahi Shimbun, Tokyo, 1993. - Nr. 42.
  • a kiállítást rendezte: Batári Ferenc, Vadászi Erzsébet: Historizmus és eklektika. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1992. - Nr. 196.
  • Molnár László: A herendi balatonfüredi készlet. Sub Minervae nationis praesidio. Tanulmányok Németh Lajos 60. születésnapjára. ELTE, Budapest, 1989. - 136-140.
  • Szerk.: Voit Pál, László Emőke: Régiségek könyve. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. - 23. színes kép
  • Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum 1872-1972. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - Nr. 331.