Megnevezés: Alkotó: Anyag:
Technika: Készítés ideje: - Készítés helye:
Gyűjtemény: Leltári szám:


Viaszdombormű - Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem

  • Leltári szám:

    13708

  • Gyűjtemény:

    Ötvösgyűjtemény

  • Alkotó:
  • Készítés ideje:

    1586

  • Készítés helye:
  • Anyag:
  • Technika:
  • Méretek:

    átmérő: 8,9 cm
    vastagság: 1,8 cm

A Báthory Istvánról (1533-1586) még életében készült utolsó portrék egyike. A mellkép a királyt profilból ábrázolja vállán hermelinbélésű vörös palást, alatta aranyhímzésű - geometrikus mustrával díszített - zöld kabát, fehér gallér fején sötétbarna süveg kalpagforgója letörött vagy kiesett belőle a betét. A dombormű rossz állapotban van: jószerint csak az arc s a föveg felülete eredeti, a többi részét durván átfestették s azután ecsetarannyal kidekorálták. A domborművet őrző kerek, aranyozott, réztok jó állapotban van gravírozott hátlapján két keskeny babérkoszorú közé zárt, finom rajzolatú viráginda gyűrűjébe fogott rozetta: gyümölcsökből kötött dús csokor. A tokot felülről lezáró üveglapot lapos fémgyűrű rögzíti, rajta vésett felirat: STEPHANVS D.G. REX / POLONIAE / 1586. (István, Isten kegyelméből Lengyelország királya, 1586).

A kisméretű viaszdomborművű portré a kor uralkodói udvaraiban nagyon népszerű műfaj, bár az emlékek száma - könnyen sérülő anyaguk miatt - mára erősen megcsappant. (Báthory Istvánról még egy visaszportré maradt fenn a fraknói Esterházy-kincstárban, ltsz. K 259).

A budapesti viaszképmás készítőjét a csak forrásból ismert Giulio Riccivel azonosítjuk a művész 1580 óta állott a krakkói udvar szolgálatában. Egy szerencsésen megőrződött nyugta szerint 1586-ban tíz magyar aranyat kapott a királyról készült viaszportréért, az arcképet Báthori András bíborosnak, Báthori István unokaöccsének küldték Rómába, ajándékul. Az IM viaszportréja valószínűleg ezzel a darabbal azonos. Erdélytől távol vészelhette át az 1600 körüli zűrzavaros esztendőket s a következő századokat sajnos nem tudjuk, honnan került az Egger-gyűjteménybe, melynek anyagával végül az IM-ba jutott.

Szerk.: Benda Judit: Közös úton: Budapest és Krakkó a középkorban. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2016. - 5.H.66.

Szerk.: Szilágyi András: Esterházy-kincsek. Öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjteményből. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 12. (analógia)

Szerk.: Péter Márta: Reneszánsz és manierizmus. Az európai iparművészet korszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1988. - Nr. 341. (Mikó Árpád)

Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - Nr. 126.

Komornicki Etienne: Essai d'une iconographie du roi Etienne Bátory. Etienne Báthory, roi de Pologne, prince de Transsylvanie., , 425-512:493.