Apácamunka - Xavéri Szent Ferenc halála

Roskatag, nyitott oldalú, tengerparti kunyhóban, földre terített gyékényszőnyegen fekszik a fiatal, szakállas jezsuita szerzetes fekete csuhában, kezében feszület. Mellette a szent attribútumai: zarándokbot, széles karimájú, fekete kalap, könyv. Felette felhőkbe burkolva három szárnyas angyalfej, a háttérben villámló sötétkék égbolt alatt tengeren hánykolódó hajó.

A festett pergamenlapot fehér, mintás selyemalapú hímzés keretezi: fémfonallal hímzett, fémszalaggal, -sodronnyal és flitterrel díszített rokokó levelek és kagylómotívumok között színes, árnyalt laposöltésű virágok, levelek.

A 17-18. században gyakran ábrázolták Xavéri Szent Ferencet (1506-1552) – India és Japán első apostolát –, mint a misszionáriusok, tengerészek és a pestisesek védőszentjét. A legenda szerint a fiatal misszionárius a kínai Kanton városa felé utaztában, érezve a vég közeledtét, kérte, hogy a hánykolódó hajóról a közeli Szancián (Sangcsuan) szigetre tegyék ki, ahol teljesen magára hagyatva, angyalok gondoskodtak róla haláláig.