Leltári szám: 13016
Készítés ideje:
17. SZÁZAD ELEJE
Készítés helye: Itália
Anyag: diófa
Technika: esztergályozott
Méretek:
magasság: 108 cm
szélesség: 51 cm
mélység: 41 cm

Négy baluszteres lábát hevederek kapcsolják össze. Áttört háttámlája hosszanti rudacskákból és vízszintes, körkörökkel díszített, tárcsás lécek kereszteződéseiből formált. A volutás oromzatot a széleken egy-egy kis gomb zárja.

Bode, Schotmüller, Feulner és Windisch-Graetz e széktípus kialakulását a 16. század második felére teszi. Windisch-Graetz e széket 17. század elejei itáliai munkának tartja, Batári Ferenc 17. századi németalföldinek.

Rokon darabjai az egykori bécsi Figdor-gyűjteményben (ld.: Die Sammlung Dr. Albert Figdor. Hrsg. O. von Falke. Wien, 1930, Bd. 1/2, Nr. 674. - ld. itt), a berlini Kunstgewerbemuseumban (Bode 1920, 39. kép), az egykori amszterdami Lanz-gyűjteményben (Schotmüller 1928, 418, 419. kép Feulner 1980, 96. kép), a magdeburgi Kunsthistorisches Museumban (Hinz, D.: Innenraum und Möbel. Berlin, 1976. 135. kép), a milánói Castello Sforzescóban (Windisch-Graetz 1983, 81. kép) voltak, ill. vannak.

Irodalom

  • Szerk.: Péter Márta: Reneszánsz és manierizmus. Az európai iparművészet korszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1988. - Nr. 21.
  • Nachlass Adolf von Beckerath. Rudolph Lepke's Kunst-Auctions-Haus, Berlin, 1916. - Nr. 178.