Tervek - könyvillusztrációk és könyvdíszek

E rajzok a „Móka bácsi” (Halász Ignácz) meséihez készített illusztrációkkal állnak rokonságban (Legszebb magyar mesék. Harmadik sorozat. Budapest 1903). Magyaros motívumok, a magyar népélet és táj jellegzetességei, figurái láthatók rajtuk, lineáris stílusban, ám nem tagadva meg a plasztikus, térbeli ábrázolás hagyományait sem. Kibontakozóban Nagy Sándor tiszta vonalritmusa, a lendületes, magányos vonal erejére épített stílusa, mely Koronghi Lippich Elek költeményeinek fantáziadús illusztrálásánál válik erőteljessé, elsősorban a szöveget ölelő rajzokban, szél- és záródíszekben (Bp. 1903). A rajzokhoz járuló díszítmény síkszerű, mentes minden plaszticitástól és modellálástól. Talán azonosak azokkal a „szövegtelen illusztrációknak” nevezett színes tollrajzokkal, melyek 1909-ben a Nemzeti Szalon kiállításán szerepeltek.