Dísztál - a kagylófogaton ülő Galathea alakjával
Leltári szám: | E 88.1 |
---|---|
Alkotó: | |
Készítés ideje: |
17. SZÁZAD VÉGE
|
Készítés helye: | Dél-Németország |
Anyag: | elefántcsont |
---|---|
Technika: | faragott |
Méretek: |
hosszúság: 66,5 cm
szélesség: 52,5 cm
|
A dísztál középső, ovális alakú reliefje – melynek azonos méretű analóg példánya megtalálható a bécsi Kunsthistorisches Museum gyűjteményében (ltsz: 4173) – a klasszikus mitológia hősnőinek egyikét, Galatheát ábrázolja, tritonok és nereiszek által vontatott kagylófogatán.
A tálat korábban a würzburgi Johann Michael Maucher (1646–1700 körül) műveként tartották számon az újabb kutatások megállapítása szerint a dísztál inkább annak a név szerint egyelőre ismeretlen mesternek a munkája lehet, aki az 1680 körüli években Bécsben (is) működött, s aki műveit B. G. monogrammal jelezte.
A dísztál párdarabját a bolognai Museo Civico őrzi.
A dísztálat elsőként a fraknói Esterházy-kincstár 1725. évi inventáriuma említi: Almarium Sub Nris 47 et 48, 49 et 50. Nro 30.: Egy vörös tokban tiszta Elefánt Csontbul mestersigessen elaborált nagy mosdó medencze.
Feltételezhető, hogy a dísztálhoz egy kanna is tartozott, melyet az 1725. évi fraknói inventárium így ír le: Almarium Sub Nris 47 et 48, 49 et 50. Nro 13: Egy Vörös aranyos Tokban fekete Rhinoczerosbul való mosdó kánna, melynek az közepén elefánt Csontul elaborált apró álatokkal mestersigessen föl.
Irodalom
- Szerk.: Tüskés Anna: Egy forrásértékű inventárium 1778-ból az Esterházy-kincstár "mobilis" darabjairól. Ars perennis. Fiatal Művészettörténészek II. Konferenciája. CentrArt, Budapest, 2010. - 293-301:293. (Rákossy Anna)
- Szerk.: Szilágyi András: Esterházy-kincsek. Öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjteményből. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 130. (téves ltsz.mal) (Rákossy Anna)
- szerző: Philippowich Eugen: Elfenbein. Ein Handbuch für Sammler und Liebhaber. Klinkhardt & Biermann, Braunschweig, 1961. - 196. kép