Díszváza - a zene és a tánc allegorikus nőalakjaival

Kerek, sima, felmagasodó talp, kis átmérőjű, kerek peremes összekötő forma, hegyére állított tojásdad vázatest, orsó formájú, kerek peremes szájrész. A vázatest középső részén körbefut a zenét, táncot allegorizáló festmény. Alacsony horizontú, hegyes-völgyes tájképi környezetben görögös ruházatú, koszorú, fiatal férfiak és nők, puttók hármas, illetve négyes csoportban zenélnek és táncolnak közöttük egy nézelődő csoport, illetve italt töltő fiatal pár. Bár mozgásuk kissé kimerevített, színpadias, a kép egésze érzelemgazdag. A kvalitásos színes festmény felett, a sima türkizkék vállrészre természethűen megmintázott festett virágok füzére borul, négy ívben, köztük négy lecsüngő szál. A talapzaton, a váza alsó részén és a nyakrészen szintén türkizkék alapon négyszeresen ismétlődő, reliefarannyal kereteit díszítőmotívum: palmettás-szalagos fehér mezők között függő zeneszerszámok. Különös összhatást kelt az idealizáló festés és a valósághű virágfüzér együttese.

A cári manufaktúra e kiemelkedő, főúri reprezentatív terek díszítésére szánt műtárgyával Tasnádiné Marik Klára foglalkozott. Feltételezett készítőinek meghatározása is tőle származik, B. N. Emme: Ruszkij hudozsesztvennij farfor (Iszkusztvo, Moszkva-Leningrád, 1950, p. 43.) című könyve alapján.

Georges Lechevallier-Chevignard: Sévres. (Paris, Librairie Renouard-H. Laurens, Paris, 1908, p. 149.) August Moreau nevét adja meg, aki 1853-1886 között dolgozott Sévres-ben. E család tagja lehet e tárgy Szentpéterváron átmenetileg tartózkodó aranyozó mestere.